Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében

nyítanak a földmérés adatai is. Az urbáriumban a 358 úrbéres telek 58 holdjává számolva 20 764 hold. Az 1200 négyszögöles holdakat 1600 négyszögöles holdakra átszámítva ez 15 573 hold. A kataszteri fölmérésben viszont 13 085 hold 1275 -J- négyszögöl szerepel, a különbözet 2487 hold 324-j- négyszögöl. Hogy ez a földterület árendássá vált, azt az alábbi táblázat is szemlélteti. Szakaszonként kigyűjtöttük a nem úrbéres földek területét, így elkülöníthető volt, hogy a földesúr használatában lévő földterületből mekkora volt az árendált földek területe. A százalékszámításhoz a négyszögöleket kerekítettük:

A földmegnevezése Hold %

Allódiális

1 276,9

23,9

Remanenciális

147,3

2,8

Dohánykertészet

757,1

14,2

Árendás

3 149,9

59,1

5 331,9

100,0

Az árendás földek döntő többségét a volt úrbéres telkek alkották. 1814-ben a község panasszal élt az úrbéres telkek elvéte'e miatt, mivel az árendás jobbágyok nem fizették a megyei adót. A jobbágyok panaszára a földesúr elismerte, hogy 42 sessiót úrbéresből árendássá változtatott, azzal indokolva, hogy „convenciós cselédeknek inkább saját jobbágyokat, hogy sem idegeneket fogadván... a szolgálat ideje alatt a kezüknél lévő urbáliális sessióktól járó tartozásukat természetben nem szolgáltathatták, közmegegyezésből az uraságot illető praestatiokat (szolgáltatásokat — K. I.) pénzül váltani szokták.” Majd kijelentette, hogy a földesúr sohasem gátolta a község elöljáróit, hogy az árendásokat dikával róják meg. 1818. október 8-án Herczeg Ferenc uradalmi fiskális felszólította a községi bírót, hogy a 42 sessiót illetően a község mondjon le követeléséről. Végül olyan megoldás kínálkozott, hogy a Csong- rád határában lévő „60 árendás földekből” és az Újfalusi pusztából kiszakítandó 13 sessió földből kárpótolhatná a földesúr az urbáriális sessiókká visszaminősített telkeket.51

A kataszteri felmérés idején 1786-ban összesen 65 volt azoknak a száma, akik árendás telekkel rendelkeztek. Ha egybevetjük az urbáriumban szereplő nevekkel az árendások nevét, kiderül, hogy nagyon kevesen vannak közöttük olyanok, akik előbb úrbéres telekkel rendelkeztek. Varga Mihály és János az urbáriumban együtt szerepel sessióval, a kataszteri felmérésben viszont csak Varga Mihály található, és csak árendált földje van feljegyezve, melynek nagysága 87 hold 1369 négyszögöl. Ez a példa csak arra utal, hogy ilyen is előfordult. Azok a telkes jobbágyok azonban, akik megfelelő gazdasági erővel rendelkeztek, általában megtartották úrbéres földjeiket, és még ezen felül szereztek árendás földeket is. Vegyes, tehát úrbéres és árendás földdel rendelkezők között is voltak olyanok, akik nem szerepeltek az urbáriumban, tehát úrbéres földjeiket is az elmúlt 13 év alatt szerezték. (Pl.: Urbanovszki Urban, Kacsinta István, Bíró Mátyás, László Mihály, Deák István.)

Mindez azt bizonyítja, hogy az igaerővel, gazdasági eszközökkel rosszul ellátott jobbágy előbb-utóbb földtelen zsellérré vált, azok viszont, akik megfelelő anyagi erővel rendelkeztek (jobbmódú kertészek is) éppen az előzőek rovására, földhöz 61

61 KcsL P 392 Lad. 105. Herczeg Ferenc uradalmi fiskális levele Csongrád város tárájához. (A többi idevonatkozó irat a segregatiós szerződéshez csatolva.)

40