Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)
A kereskedelmi és iparkamarák helyenként esetleges adatai is bizonyítják, hogy a tőkekoncentráció és gyáripar szerveződése városokhoz kötődött, és olyan megyékben alakult ki, ahol a külterjes állattartásról korábban rátértek a földművelésre, adott esetben a gabonatermelésre (pl. Temes, Bács). A mezőgazdaságból felszabaduló falusiak főként a gyárak munkásaiként kereshettek boldogulást, különösen ha szakértelemmel sem rendelkeztek. Az állattenyésztő, gyáripar nélküli megyékben a falusi ipar késői fennmaradása ugyan megőrizte a kézművesekben az önállóság illúzióját, de a fejlődés szempontjából e réteget zsákutcába is kergette, amelyből a csökkenő számú középítkezés egyre kevésbé biztosította a kijutási lehetőséget. Az adatokból az is látszik, hogy a kapitalista fejlődés nem minden iparágban vezetett a gyárak meg- szerveződéséhez, sőt azok zöme továbbra is kisiparként működött. A hitelviszonyok javulásával azonban a tőke behatolása — sajátos módon — a kézműiparban is éreztette hatását, ami a műhelyek kibővítésében, adott esetben a verseny fokozódásában mutatkozott meg. Az 1870-es népszámlálás, amely vidékünkön az ipari struktúráról szemléletes képet ad, tükrözi ezeket az ellentmondásokat is. Iparstruktúra az 1870-es NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN Általános kérdések A vizsgált terület lakóinak száma 1857—1870 között — a népszámlálások adata szerint—jelentős mértékben megnövekedett. (1. XXXIX. táblázat!) 1857—1870 között területünk lakossága 5,56%-kal nőtt. Az országos átlag ekkor 48,2 főt tett ki km 2-ként, tehát a vizsgált terület 1870-ben már az ország legsűrűbben lakott része volt. Különösen nagy volt a két népszámlálás között a gyarapodás egyes szabad királyi városokban (Temesvár 22 507-ről 32 223-ra, Szeged 62 700-ról 70 179-re, Arad 26 959- ről 32 725-re), Szabadkán, Zomborban, Újvidéken azonban mérsé keltebb gyarapodás következett be. A mezővárosok közül elsősorban Hódmezővásárhely fejlődött XXXIX. TÁBLÁZAT A LAKOSSÁG ÉS NÉPSŰRŰSÉG MUTATÓI 1870 Megye neve Népesség Népsűrűség fő/km2 Változás 1857-hez Arad 304 713 50,68 + 49 516 Bács 576 149 56,02-19 870 Békés 209 729 61,27 + 5 863 Csanád 95 874 61,11 + 20 833 Csongrád 207 585 62,54 Temes 356 174 60,07 + 36 006 Torontál 413 010 59,92 + 23 318 Összesen 2 163 234 57,79 + 115 676 246
