Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)
(42 501 -ró'I 49 153-ra).82 Az egy iparosra jutó lakosság ugyanakkor 1828-hoz képest jelentősen csökkent. (1. XL. táblázat!) A vizsgált korszak végén, 1870-ben területünkön 50 970 önálló iparos és gyáros, valamint 52 182 segéd és tisztviselő dolgozott. 1828-hoz képest a kézművesek száma hétszeresére, a legényeké viszont tízszeresére növekedett. Az 1857-es népszámlálás adatait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az önállóak száma 1857-ig igen nagy ütemben emelkedett, míg az 1860-as években elsősorban a segédek száma nőtt. A munkások arányának növekedését az ország kapitalista fejlődése, a tőkekoncentráció, a falusi lakosság elvándorlása segítette. 1870-re az önálló kézművesek száma a lakossághoz képest megduplázódott. Míg 1828-ban 91, 1857-ben 51, 1870-ben pedig minden 47. lakos volt a szűkebb Magyarországon iparos, addig vidékünkön 1828-ban minden 91., 1857-ben minden 52., 1870-ben minden 42. lakos foglalkozott önálló iparűzéssel. A délalföldi régió — éppen XL. TÁBLÁZAT A LAKOSSÁG ÉS AZ ÖNÁLLÓ KÉZMŰVESEK ARÁNYA 18 7083 Járás/város neve Lakosság száma Kézművesek száma Egy kézművesre jutó fő Arad megye Arad sz. kir. város 32 725 1 773 18 Aradijárás 78 498 1 036 76 Borosjenői járás 65 937 742 89 Világosi járás 72 275 1 147 63 Zarándijárás 55 278 376 147 Járások együtt 271 988 3 301 82 Összesen 304 713 5 074 60 Bács megye Szabadka 56 323 1 441 39 Újvidék 19 119 850 22 Zombor 24 309 896 27 Sz. kir. városok együtt 19 751 3 187 31 Alsó járás 99 570 2 861 35 Felső járás 107 057 3 071 35 Középső járás 90 265 2 860 32 Telecskai járás 76 336 2 280 33 Tiszai járás 103 170 2 720 38 Járások együtt 476 398 13 792 35 összesen 576 149 16 979 34 82 Keleti K. i. m. (1871) 33—39. 83 A XL—XLVI. táblázat forrása: A magyar korona országaiban (1870-es népszámlálás)i. m. Vö. IV. táblázat. 247
