Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)
Iparcsoport Mester Legény összesen % Törökkanizsai járás I. 2 6 8 1,90 II. 93 26 119 28,20 III. 162 3 165 39,10 IV. 72 5 77 18,25 V. 47 5 52 12,32 VI. 1 — 1 0,23 összesen 377 45 422 100% Üjpécsi járás I. 6 3 9 3,23 II. 81 19 100 35,84 III. 98 1 99 35,48 IV. 35 8 43 15,41 V. 24 1 25 8,96 VI. 3 — 3 1,08 összesen 247 32 279 100% Valamennyi járás együtt I. 43 1,51% 53 96 2,76 II. 713 24,99 237 950 27,35 III. 918 32,18 43 961 27,66 IV. 539 18,89 114 653 18,80 V. 583 20,43 161 744 21,42 VI. 57 2,00 13 70 2,01 Összesen 2 853 100% 621 3 474 100% a törökbecsei és nagybecskereki járásokban a kereskedők számára, illetve szélesebb piacokra is termeltek. Bár a gabona helyi feldolgozása és a mezőgazdaság eszközigényeinek ellátása a fejlettebb iparral rendelkező járásokban is elsődleges volt, így arányait tekintve a bőr- és textilipar a 3., 4. helyre szorult az összlakossághoz képest, azonban itt sem állunk szemben lebecsülendő adatokkal. Ezt úgy állapíthatjuk meg, hogy az egy mesterre jutó lakosok számát összehasonlítjuk a fejlett, Bács megyei járások értékeivel. Bács megye középső járásában minden 240. lakos volt textil-, minden 248. fa- és fémiparos, a telecskai járásban 299, illetve 310 lakos jutott egy-egy textil-, illetve fa- és fémiparosra. A felső járásban minden 312. lakos volt bőr-, minden 380. textil-, minden 311. fa- és fémiparos, a legsűrűbben iparosodott tiszai járásban pedig 257 fő jutott egy-egy textil-, 253 egy-egy bőriparosra. Torontál megye szomszédos, törökbecsei járásában minden 261. lakos foglalkozott textil-, minden 223. fa- és fémiparral, a nagyszentmiklósi járásban 354 fő jutott a fa- és fém, 392 az élelmiszer, 414 a bőr222
