Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében

a magyar mezőgazdaság termékeivel, másrészt a kiürült kincstár feltöltése az adóbevétel növelésével.

1786. február 10-én kelt pátens Magyarország és a hozzá tartozó tartományok, valamint az Erdélyi Nagyfejedelemségben lévő összes telkek pontos felmérését és jövedelmeinek összeírását rendelte el. Az adózás új alapokra helyezése céljából a nem úrbéres, tehát allódiális földekre is kiterjesztette a földmérést. A forrás rendkívüli értékét a rendeletnek éppen ez a része adja, ugyanis ekkor történt meg először az addig adómentes nemesi, allódiális földek felmérése, a terméshozamok becslése, sőt annak a jobbágyok kezén lévő földek adataival történő összehasonlítása. Hasznos a földmérés abból a szempontból is, hogy az úrbéres telekkel rendelkezőkön kívül felmérték a majorsági földet használó árendásokat is.

Sajnos köztudott, hogy ezek a felmérések nem mindenütt készültek el, sőt, ahol elkészültek is, az ország nagy részén II. József halála után azokat megsemmisítették. A Fördös László által Kecskeméten megtalált és 1930-ban ismertetett földmérési anyagon kívül napjainkban is kerülnek elő újabb iratok, melyekből már készült néhány fontos elemzés és tanulmány.21 Különösen jól hasznosíthatók azok a fassios (bevallási — K. /.) könyvek, individuális (egyéni — K. /.) tabellák, amelyek egy-egy helység teljes felmérési anyagát tartalmazzák. Ezekből a forrásokból képet kaphatunk egyrészt a felmért helységek belterületéről, a lakosok számáról, földbirtoklási viszonyaikról, rétegződésükről, a belső fundusok, kertek nagyságáról. Pontos adatokat nyerhetünk a határhasználatról, a külsőségek, szántók, rétek, legelők, erdők, szőlők minőségéről nagyságáról, művelési módjáról, megbecsült terméshozamáról. A felmérések azért is megbízhatóbbak az általában használt egyéb összeírásoknál, mivel országosan egységes szempontok szerint felvett, többszörös ellenőrzés során letisztázott adatokat szolgáltatnak. A földmérés még 1786-ban elkezdődött, a terv szerint még abban az évben be is akarták fejezni, azonban a munkálatok éveken át folytak és csak 1789-ben fejeződtek be, akkor sem mindenütt.

A felmérés módját a már korábban elvégzett és az osztrák tartományokban lefolyt módszerek alapján határozták meg. A földmérések szervezeti formája a következő volt:

Magyar Királyi Kancellária Központi Bizottság

Főkomissiók (a 10 kerület élén)

Alkomissiók (a kerületekben lévő vármegyék élén)

Helytartók (a községek élén)

Községi bizottságok (a községekben)

21 Fördös László: i. m. megjelent még a Föld és Ember X. évf. Szeged. 1930. 205—257. Horváth S.: Pestvármegye 1789. évi kataszteri földmérése. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. VIII. évf. Bp. 1901. 62—114. és 166—167. Imrédy—Molnár: Az 1786. évi kataszteri felmérés Zala megyében. Földrajzi Közi. LXVII. évf. 330—340. Dávid Zoltán: Magyarország első kataszteri felmérése. Tört. Stat. Évkönyv. 1960 Bp. 33—58. Sándor Pál: Rezi község földbirtokstatisztikája a kataszteri felmérések tükrében. 1789—1853. Tört. Stat. Évkönyv. I960. Bp. 1961. 59—85. Dávid Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága H. József korában. (Baranya megyei Levéltár Évkönyve) 1968. 75—114.

21