Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)
VIII. TÁBLÁZAT A LEGFONTOSABB IPAROK TERÜLETI MEGOSZLÁSA BÁCS MEGYÉBEN 1828 Város, járás neve Szűcs Csizmadia Kötélverő Takács Szabadka 161 197 10 76 Újvidék 36 47 6 11 Zombor 42 97 7 22 Alsó járás 33 35 28 63 Felső járás 57 85 21 117 Középső járás 33 54 35 118 Telecskaijárás 22 50 15 102 Tiszai jár ás 119 135 22 165 Összesen 503 700 144 674 lehet megkülönböztetni a terménykereskedőktől. Az előforduló jelölések sem adnak sokszor megfelelő eligazítást a forgalmazott áruról, hiszen például egy bőrkereskedő vásárolhatott nyers és kikészített bőrt, cipőt, csizmát, szőrmeárut egyaránt. Az 1828-as összeírás szerint a megyékben összesen 9074 kereskedő és kalmár élt, az iparosok 12,78%-a, míg a szabad királyi városokban számuk 13 996-ra emelkedett, ami az iparosok 14,80%-át tette ki. A szűcs, csizmadia, kötélverő, takács stb. iparok fejlődésében fontos szerepet játszó kereskedők száma Bács megyében viszonylag magas volt. A megye mezővárosaiban és falvaiban 1828-ban összesen 590 kereskedő és kalmár élt, az iparosok 14,77%-a. Ez valamivel felülmúlta az országos átlagot, azonban a szabadkai (126) és zombori (61) kereskedők száma elmaradt attól. Újvidéken ugyanakkor 515 iparos mellett 403 kereskedő (78,25%) lakott, ami az országos átlag többszörösét jelentette a lakosság számához képest is. 1818-ban e városban a görög keleti vallású, elsősorban bőrrel, bőráruval foglalkozó szerb és görög kereskedők kiváltságlevelet nyertek, igen magas volt a zsidó kereskedők száma, és távolsági vagy terménykereskedelemmel IX. TÁBLÁZAT Összefoglalás Bács megye iparáról Iparcsoport Mester % Legény Összesen % I. 57 0,96 68 125 1,70 II. 1 399 23,55 329 1 728 23,45 III. 1 153 19,41 151 1 304 17,70 IV. 1 559 26,24 426 1985 26,93 V. 1695 28,53 407 2 102 28,52 VI. 78 1,31 47 125 1,70 Összesen 5 941 100% 1 428 7 369 100% 214
