Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Szőcs Sebestyén: Szeged város követei az 1832–36. évi országgyűlésen
mértékben enyhítette.73 S valóban, a városi követek — ha nem is mindig önzetlenül — a jobbágyközségek igazgatására vonatkozó javaslat kivételével a parasztság helyzetének rendezését a legmesszebbmenőkig támogatták. Igaz, a konzervatív eró'k 1834-ben bekövetkezett offenzívájának eredményeképpen a városi követek egy része — meggyőződésük ellenére, ám utasításaiknak kényszerűen engedelmes kedve — kénytelen volt a jobbágyság megváltakozására, illetve a jobbágyok személyi és vagyonbiztonságára vonatkozó javaslatok ellen foglalni állást; az úrbéri viszonyok rendezésének elve mellett azonban a negyedik rend képviselői mindvégig konzekvesen kitartottak. Természetesen ezen problémakör részlete sismertetése sem lehetett itt feladatunk; a lényegesebb kérdések áttekintése azonban mindenképpen indokoltnak és szükségesnek látszik. A rendek az úrbéri munkálatot az 1833. január 23-i kerületi ülésen vették tárgyalásba, s a törvényjavaslatok összeállítására kirendelt kerületi választmány nyolc javaslatot készített az operátum, illetve a kerületi üléseken lezajlott viták alapján. A már említett alapkérdések közül a jobbágyok megváltakozására vonatkozó indítványt az V. törvénycikk 2. §-a tartalmazta74; a jobbágyok személyi és vagyonbiztonsága törvénybeiktatásának szükségessége pedig az úrbéri kérdések tárgyalásának kezdetén merült fel, s a vonatkozó javaslatot — amely a továbbiakban mint az úrbéri VIII. törvénycikk szerepelt — Dessewffy Antal, Temes megye főjegyzője és második követe fogalmazta meg, s azt a rendek az 1833. június 17-i kerületi ülésen fogadták el.75 A jobbágyok megváltakozásának problematikája szorosan összekapcsolódott a nem nemesek birtokbírhatásának kérdésével;76 a személyes jogaikra vonatkozó javaslat pedig, ha gyakorlatilag nem tette is lehetetlenné az úriszékek működését, elvileg kétségkívül megkérdőjelezte a földesúri bíráskodás jogosságát.77 73 Jegyzőkönyv XIII. 31. 74 Iratok I. 530. 75 Erről 1.: KLÖM I. 466. skk.; Iratok I. 311. sk. Vö.: Hódy és Gerencsér 1833. június 27-i jelentésével: CsmL Tanácsi iratok 1833: 2009. 76 így már az 1833. április 27-i kerületi ülésen Maithényi László, Bars megye első alispánja s a megye első követe veti fel azt a gondolatot, hogy a megváltakozással együtt biztosítani kell, hogy „a jobbágy ... telkét is tulajdon gyanánt megvehesse, s maradékra bocsájthassa”. Maithényi azonban javaslatát még ugyanezen az ülésen részben visszavonta, s hiába szállt síkra a nemtelenek birtokbírhatásának elve mellett a liberális pártállású követek egy jelentős része, a többség a javaslatot végül is megbuktatta. (KLÖM I. 336. skk.) A kérdés az úrbéri V. törvénycikk 2. §-ával kapcsolatban azonban újra és újra felmerült; ugyanakkor a nem nemesek birtokbírhatására vonatkozóan Sopron város követei is előterjesztettek egy indítványt a sérelmek és kívánat ok között; ezt azonban a sérelmekkel foglalkozó választmány, mint az országos bizottsági munkálatokban előforduló tárgyat a sérelmek közül kihagyni javasolta. A rendek viszont úgy foglaltak állást a kérdéssel kapcsolatban, hogy az „a polgári Törvények megjavítása munkálatába fel fog vétettetni”. (Iratok II. 292. sk., IV. 289.). A polgári törvénykönyv tárgyalását a rendek Deák javaslatára az 1834. május 24-i kerületi ülésen határozták el, s az 1834. május 30-i kerületi ülésen hozzá is kezdtek a javaslatok kidolgozásához (KLÖM III. 169. skk., 185. skk.) A nemtelenk birtokbírhatásának kérdése a tervezett törvénykönyv királyi adományokról szóló I. cikkének 3. és 4. §-aiban szerepelt; az 1834. június 4-i kerületi ülés azonban a javaslatot elvetette. (KLÖM III. 207. skk., 221.) Az 1835. augusztus 7-i országos ülésen azután Vághy Ferenc visszatért a kérdésre, s a küldői nevében előterjesztett indítvány kapcsán javasolta, hogy a nemtelenek birtokképessége érdekében az országgyűlés soron kívül alkosson törvényt. A Sopron városi követ javaslatát az ekkor felszólaló városi követek messzemenően támogatták, s a liberális megyei követek nagyrésze is annak elfogadására szavazott, a többség azonban most is a javaslat elvetése mellett foglalt állást. (Jegyzőkönyv XI. 327. skk.) 77 Az úriszékek rendezésével kapcsolatos javaslattal találkozunk mind az úrbéri, mind a törvénykezési munkálatban; az első a kérdés „tartalmi”, a második „formai” vonatkozásait volt hivatott megoldani. Az úrbarialéban található kerületi javaslat alapgondolata az, hogy az úriszékek a jobbágyok egymás közti, valamint „idegeneknek” a jobbágyok ellen indított pereiben lehet csak illetékes, míg jobbágy és földesúr viszonylatában csupán az anyagi természetű ügyeket kívánta ezen törvénykezési fórum hatáskörében hagyni, a személyes vonatkozású ügyeket, valamint az úrbéri 138
