Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Fehér István: A társadalmi rétegződés és a népességstruktúra változásának néhány tendenciája Szegeden 1945 és 1980 között

is folynak, amelyek mélyebben tárják fel az egyes társadalmi osztályok és rétegek sajátos belső szerkezetét, alkotó elemeit, modelljét.

A következőkben azokra a legfontosabb általános és sajátos tényezőkre utalok, amelyek részben az országoshoz hasonlóan, illetve azoktól bizonyos mértékben eltérően — de azokkal összefüggésben — lokálisan befolyásolták a társadalmi szerkezet, a népességstruktúra alakulását Szegeden a felszabadulás után.

Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a struktúraformáló tényezők alapvetően összefüggnek azokkal a sajátos objektív viszonyokkal, amelyek Szeged gazdaságát, a népesség összetételét, rétegződését, politikai és kulturális viszonyait stb. jellemzeték a felszabadulás előtt. A város történelmileg kialakult jellemző szerkezete még hosszú ideig alapvetően meghatározta a társadalmi rétegződés bizonyos vonásait.

Továbbá összefüggésben vannak a felszabadulás nyomán kibontakozó népi demokratikus, majd a szocialista forradalmi átalakulással, s alapvetően e forradalmi folyamatból vezethetők le, érthetőek meg. Természetesen ettől a folyamattól mint objektíve meghatározó tényezőtől nem választható el a mindenkori politika, s annak hatása, ezen belül a gazdaságpolitika, a társadalom- és szociálpolitika, kultúrpolitika és a politika más összetevőinek, a politikai céloknak, módszereknek az érvényesülése során megnyilvánuló struktúramódosító hatásuk.

Konkretizálva az előzőeket, rá kell mutatni a politikai hatalomnak a munkás- osztály által történő megragadására, a földreformnak a parasztságra gyakorolt struktúráló hatásaira, az államosítások nyomán a termelési eszközök meghatározott csoportja tulajdonviszonyaiban bekövetkezett változásaira, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, illetve ezt követően a termelőerők jelentős arányú fejlődésére.

Lényeges tényező továbbá, amely különböző formában az egész társadalom- szerkezetre befolyást gyakorolt, az iparosítási politika, illetve a proletárállam politikai rendszerének kiépítése. De nagyhatású ebből a szempontból a kulturális forradalom, nemcsak az általános és szakmai műveltségi szint emelkedése, hanem a dolgozók gondolkodásmódjának változása, a szocialista tudat kialakulása tekintetében is. Végül meg kell említenünk az egészségügy, az egészségügyi hálózat felszabadulás utáni fejlődését, s ennek a népmozgalomra, népességstruktúrára gyakorolt különböző hatásait.

Szeged viszonylatában a felsoroltakon túl még a következőkről kell szólnunk. A város gazdasági szerkezetét, társadalmi rétegződését és népességszerkezetét a fel- szabadulás után három, különböző időben végrehajtott közigazgatási területi rendezés is befolyásolta.

Szeged a felszabadulás előtt a népesség foglalkozás szerinti megoszlása szempontjából a relatív mezőgazdasági népességtöbbségű települések kategóriájába tartozott. Ezt bizonyítják a következő adatok. Az 1930-as népszámlálás szerint a város népessége a következőképpen tagozódott: őstermelő: 36,4%, iparban foglalkoztatott: 23,4%, kereskedelem, hitelélet: 6,5%, közlekedés: 4,8%, közszolgálat: 8,1%, nyugdíjas: 8,3%, egyéb: 12,5%.5

A felsorolásból jól látható, hogy a mezőgazdasági népesség valamennyi kategóriát meghaladóan a legnagyobb arányú. Az előzőekhez képest nincs lényeges eltérés még az 1949-es népszámlálás időszakában sem. Ekkor, azaz közvetlenül a köz- igazgatási reform első aktusa előtt a népesség 38,0 %-a a mezőgazdasághoz, 22,3 %-a az iparhoz, 39,8 %-a egyéb ágazatokhoz tartozott.6

Az 1950 júniusában, majd 1952 januárjában végrehajtott közigazgatási ren5 Idézi: Vármegyei szociográfiák. Csongrád vármegye. Budapest, 1938. Szeged rész. 27. o.

8 KSH 1949. évi népszámlálás. 7. Budapest, 1950. 269. o.

231