Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Ördögh Piroska: Szeged politikai életének egyes jellemzői 1947 és 1955 között

politikához a nemzetközi kapcsolatok hibás értelmezése párosult, amire való reagálást próbálták érzékelni a jelentésekből.

Szilágyi András szervezési osztályvezető arról panaszkodott, hogy a lakosság hangulatát megtudni igen nehéz, mert javarészük elzárkózik a válaszadástól. A délszláv lakosságú Deszken olyan vélemény hangzott el, hogy „amit Titóék csinálnak az helyes, a mi kormányunk nem fog sokáig megmaradni. Nézzük meg Jugoszláviában nem bántják a kisembereket, itt pedig a kormány teljesen tönkreteszi.” Tito a munkásosztály érdekeit képviseli, „úgy sem merik bántani Titót”. Deszken is voltak azonban akik elítélték Titót és örültek Rajkék leleplezésének. Szőregről pedig egy család disszidált, ők feltétlen hívei Titónak. A szőregi görögkeleti plébános elítélte Titót és Rajkot. A szerb lakosságú területeken az emberek többsége távol tartja magát a politikától, Deszken pl. csupán egy MDP tag van. A különböző rétegek hangulatát összegezve azonban már így fogalmazott: a vádirat ismeretében (a Rajk László elleniről van szó-ÖP.) „az üzemek, a parasztok elitélik, a nők különösen a háború miatt. Az értelmiségnél van bizonyos tartózkodás a véleménynyilvánítástól. A reakció részéről felmerült, hogy a párt taktikázott, hogy ilyen sokáig hagyta tevékenykedni ezeket”.194 Az üzemi párttaggyűlések jegyzőkönyveiben már elég szélsőséges nézetek is találhatók, A leginkább az éberségre hivatkozva a saját soraik megtisztításáról beszéltek. De volt olyan nézet is, hogy az „1949-es választáson a reakció cselhez folyamodott, nyíltan a népfrontra szavazott, ez még fokozottabb éberséget követel”.195

Ám ezekben az őszinte — sokszor neveket is felsoroló — jelentésekben nincs már szó a népfront szükségességéről, a többi pártokkal való összefogásról. Az 1949. augusztus 20-i nagygyűlésről — amelyet először tartottak a Széchenyi téren — küldött értékelésben arról olvashatunk, hogy az NPP külön akart felvonulni, de megértették, hogy a többi csoporttal vonuljanak. A sajtó útján és kisgyűléseken történt a mozgósítás, amelyet az NPP és az FKGP is végzett.196 1949 őszétől azonban Szegeden is formálisan működtek mind a népfrontbizottságok,197 mind a demokratikus pártok. A tömegszervezetek — köztük a szakszervezetek — is egyre inkább a központi pártutasítások, a kampányfeladatok végrehajtóivá lettek. Az 1950. május 28-án megtartott szegedi pártkonferencián — Zombori János titkár beszámolójában kategorikusan kijelentette: „ma már nem tartjuk szükségesnek más pártok létezését. Pártként az MDP működik Szegeden”.198 Ä beszámoló ekkor még önkritikusan szólt a dolgozó parasztsággal való foglalkozás hibáiról, aminek eredményeként csökkent az MDP befolyása a dolgozó parasztok között. Egyik ilyen súlyos hiba volt,

gazdasági terv teljesítésével kell válaszolni az aljas kísérletre? Milyen mértékben fogytak az újságok és a vádirattal kapcsolatos brosúrák?

194 Uo. Szilágyi András szervezési osztályvezető 1949. szeptember 14-i és 16-i levelei.

195 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 44. őe. Angol—Magyar Jutafonó 1949. jún. 30-i taggyűlésének jegyzőkönyve.

196 Uo. 1949. aug. 24-i jelentés. A jelentésben külön szóltak arról, hogy a Délvidéki Hírlapban — 1949 áprilistól ezen a néven jelent meg a FKGP szegedi szervezetének lapja — is mozgósítottak a nagygyűlésre. (A Szegedi Hírlap 1949. ápr. 2-i száma közölte, hogy Délvidéki Hírlap lesz, nagyobb terjedelemben, „amely minden cikkével, minden riportjával szolgálni akarja és szolgálni is fogja a népfront célkitűzéseit.”)

197 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 11. őe. A népfrontmozgalomra vonatkozó iratok. A népfrontbizottsági ülések jegyzőkönyveiből 1950-ben arról olvashatunk, hogy hogyan foglalkoztak a tavaszi vezetési tervek teljesítésével, a mezőőrök kijelölésével, a porkukac fertőzéssel, a „kulák- megállapítással”. 1950 októberben a tanácsválasztással kapcsolatban volt szó újra a népfrontról, amikor az MDP megbeszélte a népfronttal a szegedi tanácsba jelölteket.

198 Csm. PB Arch. 49. fond. 1. csop. 1. őe. Az 1950. május 28-i szegedi pártkonferencia beszámolója.

218