Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Pál József: A katolikus egyház Szegeden az ország felszabadulásának időszakában (1944 szeptember–1945 április)
nál Szeged katolikus polgársága, sőt egyházi intézményei sem jutottak képviselethez, ennek megfelelően érdekeit megvédeni a legkisebb lehetősége sincs”.69 A följegyzés azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a Szegedi Nemzeti Bizottság elnöke Balogh páter lett, vagy hogy a püspök kéréseit, észrevételeit a szovjet és magyar hatóságok — sokszor éppen Balogh páter közbenjárására — a lehetőség határain belül, mindig előzékenyen figyelembe vették és teljesítették. A katolikus társadalmi, hit- buzgalmi szervezetek és politikai pártok, tömegszervezetek között éles összeütközésekhez vezetett a katonai beszállásolások alól fokozatosan fölszabaduló katolikus kultúrházak, egyesületi székházak visszakapása, illetve megszerzése. Halász Pál esperes-plébános jelentése szerint: „A visszakerülés után sok esetben valóságos közelharcot kellett folytatni... különféle társadalmi és politikai alakulatokkal, melyek saját helyiség hiányában mind egyházközségi és egyesületi helyiségeinkre jelentettek be igényt, és próbáltak ennek az igénynek érvényt is szerezni.”59 60 A sok eset közül példaként a KÁLÓT Csanádi egyházmegyei székházát hoznánk: A demokratikus nőszövetség kérésére 1945 februárban Dénes Leó polgármester-helyettes lefoglalta a székházat, és átadta a nőszövetségnek. Hamvas püspök tiltakozó levelének hatására azonban visszaadta a KALOT-nak.61 Szegeden mindenütt visszakapták a katolikus szervezetek épületeiket. Egyes esetekben azonban kompromisszumos megoldások születtek: Újszegeden például a Katolikus Kör épületében a Szociáldemokrata Párt szervezete szerda és vasárnap estére kapott egy helyiséget addig, míg egy romos épület helyreállításával meg nem teremtik székházukat.62 A tömegszervezetek közül a legnagyobb helyhiánnyal a MADISZ küszködött. A Szegeden 1945. január 7-én alakult ifjúsági szervezet gyorsan növelte taglétszámát, és áprilisban már 3 ezer fiatal vett részt munkájában. Rendkívül széles körű tevékenységet fejtett ki. A kultúrgárdák, szavalókórusok, dalkórusok, politikai és közgazdasági előadások olyan méretű tömegeket mozgattak, hogy tavasszal már a fiatalok közel fele nem fért be a rendezvényekre. A MADISZ fiatalok ezért az összes katolikus kultúrházat kiigényelték.63 Akciójuk azonban ekkor még nem járt sikerrel, mert a belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány a magántulajdon tiszteletben tartásának talaján áll, és minden ellenkező hatósági intézkedést megsemmisít.64 A MADISZ és a katolikus szervezetek között feszültséget okozott a fiatalok megszerzéséért folyó versengés is. A MADISZ olyan elszívó hatást fejtett ki, hogy a katolikus szervezetek csak nehezen tudták soraikat rendezni. Milyen katolikus szervezetek működtek 1945 tavaszán Szeged egyházközségeiben? Alsóváros (P. Schneider Vencel jelentése). A Katolikus Társ. Kör, a Legényegylet és a Credo, melyeknek a felszabadulás előtt összesen 1500 tagja volt, nem tudott beindulni. Működik viszont az ún. III. Rend Rózsafüzér Társulat, az Oltáregylet, a Szent Teréz Leánykor, összesen kb. 1200 taggal. 59 Püspöki Levéltár 300/1945. 60 Püspöki Levéltár 1601/1945. 61 Püspöki Levéltár 232/1945. 92 Püspöki Levéltár 1120/1945. 63 Csongrád megyei Levéltár Polgármesteri Iratok: továbbiakban Polgm. ir. 12 961/1945. 64 Püspöki Levéltár 1601/1945. 174
