Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Pál József: A katolikus egyház Szegeden az ország felszabadulásának időszakában (1944 szeptember–1945 április)

A Csanádi Egyházmegye élére Hamvas Endrét XII. Pius pápa 1944. március 3-án nevezte ki, és a püspök március 30-án foglalta el Szegeden hivatalát.13 Hamvas Endre szegénysorsú család gyermekeként (apja falusi kovácsmester volt, kilencen voltak testvérek) küzdelmes életpálya megtétele révén jutott el a püspöki székig. Származása nagyban meghatározta politikai arculatát, tevékenységét. Budapesti érseki általános helytartóként résztvett a kikeresztelkedett zsidók szervezetének a Magyar Szent Kereszt Egyesületnek munkájában, és az egyesület vezetó'ségének kérésére, többször eljárt a minisztériumokban a munkaszolgálatosok sorsának enyhítése érdekében.14 A nácizmusról a sajtóban és különböző gyűléseken elítélőleg nyilatkozott. Nem véletlen tehát, hogy neve fölkerült a németek letartóztatási listájára. 1944. március 20-án a külügyminisztérium egyik tisztviselője fölkereste Hamvast és közölte vele, hogy neve rajta szerepel a németek letartóztatási listáján, ezért sürgősen hagyja el Budapestet. A közben püspökké kinevezett Hamvas Endre letartóztatásával járó bonyodalmakat a németek azonban már nem vállalták.15

Hamvas püspök március 30-án kelt beköszöntő szózatában a béke munkálójaként szólt híveihez:

„Béke veletek! Ezekkel a szavakkal köszöntötte a feltámadt Krisztus tanítványait. Ezekkel a szavakkal köszöntelek én is Titeket, mikor az ősi Csanádi püspöki székből mint új főpásztorotok először szólok hozzátok. Béke! Mily kedvesen csengő szó egy nehéz háború ötödik évében. Béke! Mily elérhetetlen kincsnek látszik ez egyelőre számunkra, kik kicsiny nép létünkre belesodródtunk egy háborúba, melynek befejezése nem tőlünk függ... Ezt a békét kívánom Nektek, s ezt a békét akarom munkálni köztetek.”16

A szegedi zsidók deportálása idején, Hamvas püspök szóban és írásban többször elítélte a természeti törvényeknek is ellentmondó intézkedéseket, és konkrétan is közbenjárt az országos és városi vezetőknél a zsidók érdekében. (E problémakört Hamvas Endre a szegedi zsidók deportálása ellen c. megjelenés alatt álló tanulmányban részletesen kifejtettük.)

A katolikus egyház azon vezetői közé tartozott tehát Hamvas püspök, aki felemelte hangját és szólt, sőt cselekedett is az üldözöttek érdekében. De ez jellemezte a szegedi katolikus papság nagy részének magatartását is.

A szegedi katolikus papság e téren kifejtett tevékenységét elismerően méltatta a Magyar Kommunista Párt szegedi szervezetének lapja a Szegedi Népakarat is:

„Tudjuk jól, hogy a közelmúltban az egyház nagyon szép magatartást tanúsított a zsidóüldözések idején. Tudunk arról, hogy a szegedi püspök komoly csatákat vívott a náci rezsimmel, és több brutális sértésnek volt kitéve, valamint az őt követő papság is... Nem felejtettük el azt sem, hogy milyen krisztusi lélekkel jártak a papok a gettóban a végső tragédiába döntött haldokló, vagy életvágyuktól elhagyott zsidók között.”17

Mégis a város fölszabadulása előtti napokban, Hamvas püspök és a szegedi papság is bizonytalansággal, sőt bizonyos félelemmel tekintett a jövő felé. Ez a félelem főleg abból adódott, hogy a horthysta propaganda szervek a legképtelenebb rágalmakkal illették az ateista Szovjetunió gazdasági, társadalmi és erkölcsi rendjét.

13 Szegedi Friss Újság, 1944. márc. 31. Hamvas püspök csütörtök délben átvette hivatalát.

14 Püspöki Levéltár 2360/1945.

15 Püspöki Levéltár 2933/1945.

16 Püspöki Levéltár 901/1944.

17 Szegedi Népakarat, 1944. okt. 27. Bekapcsolódás.

164