Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Kanyó Ferenc: Szeged felszabadulásának vitatott kérdései

tartozik. Az Igaz Szó, a magyar hadifoglyok lapja a Szovjetunióban október 12-i számában beszámolt Szeged felszabadulásáról. A Magyar Újság a Vörös Hadsereg — a 2.-3. Ukrán Front — Politikai Osztályának magyar nyelvű lapja október 11-i (megjelent: október 11-én) számában ugyancsak tudósított Szeged elfoglalásáról, később számos riportot közölnek a városról, de átadásról nem esik szó.33

A korabeli rádióhírek mind beszámoltak Szeged felszabadulásáról. Október 11-én a moszkvai rádió 19,45 perckor orosz nyelvű híreiben mondta be, 12-én 10.00 órakor megismételte ugyanezt és felsorolta a Szegeden ejtett hadizsákmányt. Október 12-én Moszkva 9.55 perckor német nyelvű hírekben, London 14.00 órakor angol adásban, 17.45 perckor török adásában, Ankara 11.55 perckor török nyelven, az Atlantik Sender 20.00 órakor német nyelven mondta be Szeged elfoglalását. Moszkva október 12-én este 22.00 órakor orosz és magyar, 22.30 perckor román nyelven már kommentálással, a londoni rádió október 13-án 15.15 perckor moszkvai tudósítói jelentésben és ugyancsak kommentálással visszatért Szeged elfoglalására.34 Átadásról sehol, még a kommentálásokban sem esik szó, pedig ezt a nagy propaganda lehetőséget nem mulasztották volna el, hiszen 1944. október 10-én akkora jelentősége lett volna, sőt nagyobb, mint 1945. tavaszán Greifswald átadásának. Szeged ugyanis viszonyításban jóval nagyobb város és az 1944. őszi hadműveletek ezt sokkal inkább indokolták volna.

A magyar rádió október 12-én közölte „A menekültekkel zsúfolásig tömött Szegedet az ellenség elfoglalta.” A német „Dél” hadseregcsoport naplójában október 11-én reggel 7.45 perckor az a bejegyzés található, hogy „A magyar csapatok Szegedet föladták!” Az emigráns magyar katonai irodalom és a német szakirodalom átadást nem említ, de ez természetes is.35

*

A jegyzőkönyv és kisebb mértékben a polgármesteri jelentés a város átadását bizonyítandó, a felszabadulás katonai eseményeit ezzel igyekszik összefüggésbe hozni. Két héttel a harcok elülte után, már feltárt összefüggések megteremthetők, de ezekben van a legtöbb hibaforrás is, és az átadással kapcsolatos bizonyító erejük gyenge, sőt hibás és ezzel valójában rontja az egész hitelét is.

Az események sorrendje tekintetében is elsőként kell megemlíteni a hivatkozást, hogy megkeresték a várost védő magyar csapatok parancsnokát, Pákh alezredest, hogy a város védelméről mondjon le és vonuljon el. Pákh alezredesről viszont semmi közelebbi adatot nem közöltek, de nem is tudtak. Ugyanis Pákh Miklós alezredes a 23. tábori póthadosztály 54. pótgyalogezredének volt a parancsnoka, amely a hadosztály fő erőivel Maroslele—Makó—Csanádpalota vonalon helyezkedett el és részt vett a Makó körüli súlyos harcokban. Az október 6—8. közötti 37

37. hadtest parancsnoka) 1965. április 3-án Szegeden járt és erről nem volt ismerete (DM 1965. április 5. 3. p.); I. A. Jermolajev őrnagy (Szeged északi részét felszabadító 767. gárdalövészezred parancsnoka): „A harcos nem pihen” című cikk. Magyar Ifjúság, 1968. november 7., 12. sz.

33 Igaz Szó, 1944 szeptember—novemberi számai; Magyar Újság, 1944 október—decemberi számai.

31 Országos Levéltár. MTI Rádiófigyelő. K—428. Kőnyomatos.

35 HIL. KTB Hgr. Süd. Filmtár 1251. sz. 108/11.10.44. sz.; Dalnoki Veress Lajos és Halmaji Jenő i. m. és Hadak Útján. id. számai

144