Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)
IV. A fegyveres harc 1848 nyarán
biztosításokról gondosködniok kelletik”.210 Csernovits jóhiszemű tétlenségével, hivatali erélytelenségével szemben a karlócai főodbor a legbuzgóbb hadi készüló'dést fejtette ki. így ez a fegyverszünet is inkább a szerbeknek, mint a magyaroknak kedvezett. A szerbek sorra elfoglalták, megeró'sítették a támadásaikhoz eló're kiszemelt táborhelyeket. S amikor július 4-én a fegyverszünet tíz napja lejárt, a szerbek táboraikat — a megállapodással ellentétben — nem számolták fel, só't a „lázadók száma naponként nevekedék”.211 A szerb felkeló'k elérkezettnek látták az idó't a támadó hadműveletek megkezdésére. így történt azután, hogy Szenttamást úgyszólván a magyar csapatok szeme- láttára változtatták át eró'dített táborrá, „mely minékünk temérdek vérünk- és veszteségünkbe került”.212 A politikai izgatottság első jeleire Csuha őrnagy június 26-án hívta fel Csernovits kormánybiztos figyelmét: „Mái napon megjelenvén a Szent- Tamási bíró jelentette, hogy az ottani magyarság egészen elcsüggedett, és a vész miatt már eddig is sokan oda hagyták családjukat és vagyonukat, ne hogy azon rabló csoporttól lekoncoltassanak —, ennél fogva kérem a királyi biztos urat, méltóztassék Szt. Tamásra sor katonaságot küldeni, nehogy ezen igazán hazáját szerető' népnek élete és vagyona kockáztassék...”213 Nem valószínű, hogy a szegediek csapatmozdulata futtatta zátonyra Csernovits Péter kormánybiztos békés megegyezési kísérletét, de kétségtelen, hogy a szerb felkelőknek kiváló ürügyet szolgáltatott. A szerbek a július 4-i határidő letelte után sem oszoltak szét. Július 10-tŐl augusztus közepéig az egész vonalon több apró ütközetre került sor. Mindezek a körülmények tarthatatlanná tették Csernovits helyzetét. A kormánybiztos békítő szándékú ajánlatai mögött a karlócai skupstcsina és a felszított szerb közhangulat csupán a gyengeség jelét vélte felismerni, holott ő a megfélemlítő esetleges erőfitogtatás helyett elsők között figyelmeztetett arra, hogy az értelmetlen harc és gyilok nem hozhat mást, mint szenvedést és nyomorúságot.214 A megbékélési kísérlet kudarca miatt a belügyminiszter július 24-én Csernovitsot felmentette kormánybiztosi megbízatása alól.215 72
