Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)
II. A liberális politikai mozgalom kibontakozása
az elszegényedés okairól. Ez a kérdés pedig alkalmul kínálkozott az ország politikai helyzetének, s a közügyek megtárgyalására. Az ifjú ügyvédek szónoklatait lassanként a polgárok részéröl történt hozzászólások követték. A szónokok a bajok okát abban jelölték meg, hogy nincs alkotmányos szabad municipális élet, hogy a polgárok a köz- és városi ügyek intézésébe nem folyhatnak be, s hangoztatták, hogy mindezeken a bajokon a szabad királyi városok koordinációja fog segíteni. így mind szélesebb körben terjedt el a királyi városok szabadelvű szellemben történő' rendezésének szükségessége. A hazai reformmozgalom támadást indított a városokban fennálló rend ellen, hogy a választójogot az addigi szűkre szabott polgárjognál szélesebb kör számára biztosítsák. Először a városi belszervezetek átalakítását kívánta, és csak ennek kialakítása kapcsán óhajtotta rendezni a városi szavazati jog kérdéseit is az országgyűlésen.36 A követi utasítások Szeged város összpolgárságának, de nem össznépességének utasításai voltak. Ez a polgárság — mint láttuk — összlétszámát tekintve felette csekély volt. Miután helyettük a választott polgárság még sokkal kisebb kollégiuma határozott, melynek döntését befolyásolta a konzervetív tanácstagi résztvevők vagyoni és hatalmi helyzete, így az utasítások a város jómódú, tehetős, tekintélyes és hatalmon levő tagjainak véleményét fejezték ki. Nem véletlen, hogy az 1830-as évek ország- gyűléseire felküldött szegedi követeknek az országgyűlésen tekintélyük, befolyásuk csak igen ritka esetben volt.37 Ha a város polgárságának gazdasági törekvéseit, az ország gazdasági életének megváltoztatására irányuló kísérleteit az utasításokból egy csokorba kötjük, akkor megállapíthatjuk, hogy az 1839/40-es országgyűlésre felküldött követi utasítások rendkívül hasonlítanak Széchenyi István Stádium című munkájának pontjaihoz. Ez abból következett, hogy a városi tanács és a választott község tagjai között régebbről egyre elmélyülőbb ellentét bontakozott ki, amely a választott községet a tanácscsal szembeállította. Ez abból adódott, hogy a városban rövid idő alatt felszaporodott, és társadalmi fórumokon szóhoz és hatalomhoz jutott egy új szakképzett jogászértelmiség, amely kaszinókban, egyesületekben, nyilvános rendezvényeken, színházban, sőt tanácsi és elegyes üléseken — utóbbiakon hallgatóságként, akár az ország- gyűléseken az országgyűlési ifjúság — hallatta szavát, fejtette ki eszméit és véleményét. Ezáltal a város széles néprétegeiben sikerült megváltoztatni a tespedés hangulatát, és közvéleményt kialakítani, mely azután a választott község határozataira lényegesen kihatott.38 Az 1839/40-es országgyűlésre felküldött követi utasítások sorában szerepelt a hiteltörvények megalkotása, az ősiség eltörlésének követelése, a birtokszerzés jogának kivívása, a törvény előtti egyenlőség kérdése, a folyók szabályozása, a céhek, limitációk, kereskedés-monopóliumok megszüntetése, dologházak létesítése, a magyar nyelv kérdése, a Helytartótanács hatalmának növelése és a nyilvánosság kérdése. A pótutasítás az uzsoratörvény eltörlését, Nemzeti Bank alapítását követeli.39 A liberális politikai mozgalom szervezett keretekben jelentkező bontakozásáról az 1840-es évektől beszélhetünk. A szegedi polgárság haladó szellemének felébresztéséhez hatalmas támogatást kapott Kossuth Lajosnak 1841-ben megjelent Pesti Hírlapjában közölt cikkeiből. A lap több példányban is járt Szegedre, melyet a „pertár”-ban megjelenő választott községi tagoknak nyilvánosan is felolvastak. Egyébként Osztróvszky József rendes levelezője volt a Pesti Hírlapnak, közleményei elég gyakran megjelentek a lapban. így az országos nyilvánosság erejével is befolyásolhatta a szegedi eseményeket. De az ifjú ügyvédek közül mások is közöltek tudósításokat a szegedi ügyekről különböző hírlapokban. Rendszeressé vált, hogy a „Hírnök”-ben 26
