Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után
közérdekű országos ügyekkel is foglalkozhatnak, álláspontjukat közölhetik a többi törvényhatósággal, a kormánnyal, és kérvény alakjában közvetlenül felterjeszthetik a képviseló'házhoz. Az önkormányzati jog gyakorlását is meghatározta a törvény. A törvényhatóság „saját belügyeiben önállóan intézkedik, határoz, szabályrendeleteket alkot, határozatait, szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre, tisztviseló'it választja”. Az önkormányzati jog korlátozását is tartalmazta a törvény, mely szerint a költségvetés megállapításához és a költségvetéssel összefüggő' fontosabb ügyek intézéséhez (ingatlan vagyon szerzése, elidegenítése, kölcsönvételek, új hivatalok rendszeresítése, költségvetésben nem szereplő szerződések kötése, felbontása, közművek létesítése) a vármegyei határozatok belügyminiszteri megerősítését rendelte el. A törvényhatóságoknak fontos politikai jogkörét jelentette az országos ügyekkel való foglalkozás, a határozathozatal és a kérvénybenyújtás jogának törvénybe iktatása, — így a törvényhatósági közgyűlés, mint az országgyűlésen kívül államjogilag elismert egyedüli vitafórum — elősegítette, hogy a polgárosodás útjára tért birtokostársadalom és a kialakult ellenzék az országos politikai közvélemény alakításában részt vegyen. Az 1870. évi 42. törvény létrejöttét a dualizmus politikája, a kapitalista fejlődés tendenciája és ehhez kapcsolódóan a kormány centralizációs törekvései tették szükségessé. A nagyarányú állami beruházások (vasútépítés, folyószabályozások, út-, hídépítések, állami építkezések szaporodása) valamint az a tény is, hogy az állam közvetlen beruházóként is részt vett a gazdasági életben (vasművek, nyomda, dohánygyárak, MÁV) újabb kormányrendeletek és egyben új állami területi igazgatási szervek létrehozását is eredményezték. A centralizálást is erősíteni szándékozó kormányfelügyelet a megyei törvényhatóságokkal szemben erősebben jelentkezett, mint a városi törvényhatóságokkal szemben. A törvény valójában jelentős megkülönböztetéseket tett a megyei és városi törvényhatóságok között a városok javára, de a törvényhatóságok önkormányzati és politikai jogainak rögzítésével a kiegyezéses államrendszer megszilárdítását és továbbfejlesztését szolgálta. A közigazgatás polgári átalakításával a kormány érvényesítette feltétlen befolyását, a virilizmussal a megyékben a nagybirtokosoknak, jómódú középbirtokosoknak, a városokban a nagyburzsoáziának döntő szerepet biztosított, emellett figyelembe vette a középnemesség és feltörekvő polgárság érdekeit is.97 Tóth Vilmos belügyminiszter 1871. február 14-én körlevelet adott ki a megyéknek, amelyben közölte, hogy a községi törvény hamarosan, a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény még az évben „foganatosítást nyer”. 97 Magyarország története 1848—1890. Bpest. 1979. 836—840. old. Sarlós Béla: Id. mű 25— 27. old. Czizmadia Andor: Id. mű 119—124. old. Magyar Törvénytár 1869——1871. évi törvénycikkek. Bpest. 1896. 211—221. old. Vörös Károly: A polgári kori magyar törvényhatósági köz- igazgatás. LÓK, Bpest, 1956. Balogh István: A megyei önkormányzat működése Szabolcsban 1848—1872 között. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából, Epést. 1971. 224—233. old. Kanyar Iózsef: A megyei közgyűlés és bizottságai Somogybán (I860—1871). Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Bpest, 1971. 304—315. old. Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848 és 1872 között. Tanulmányok Tolna megye történetéből VIU. Szekszárd. 1978. 204—214. old. — Az 1870. évi 42. törvénycikk születésének politikai hátteréről és végrehajtásának politikai tartalmáról Deák-párti aspektusból legtöbbet talán Toldy István ír összefoglaló munkájában. Toldy István: Öt év története 1867—1872. Bpest, 1891. 159—165. old., 208—209. old. Toldy kiemeli a Deák-párti kormány centralizációs törekvéseinek progresszív voltát a visszaéléseket konzerváló megyeszervezettel szemben, továbbá azt, hogy politikai-hatalmi kérdés volt a megyék irányításának megkaparintása a Deák-párt részére. (Toldy munkájának első kiadása 1872 tavaszán készült.) 190
