Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után

Csanád megye bizottmánya már a törvény meghozatalának előkészületeit is kedvezően fogadta. Feliratban üdvözölte a belügyminisztert és biztosította arról, hogy a megye a törvényeket és az önkormányzatot tiszteletben tartva mindenkor a rendeletek pontos végrehajtó szerve lesz.

Szükséges volt, hogy az új törvényhatóságok ne a hátralékok feldolgozásával kezdjék meg működésüket, hanem zavartalan működésű közigazgatást vegyenek át.98

Ennek érdekében a megyei bizottmány határozatban írta elő évnegyedes alispáni jelentések beterjesztését. Ezek a jelentések tájékoztatást adtak a megye választott tisztviselőinek működéséről, a megyei pénztár állapotáról, az ügyintézésben az elvégzett és hátralékban maradt ügyeket számszerűen közölték járásonként és köz- igazgatási, törvénykezési, telekkönyvi, törvényszéki fenyítőszéki, számszéki bontásban.

Az első évnegyedes alispáni jelentés szerint a provizórium idejéből átvett hátralékokat még mindig nem sikerült felszámolni. Különösen a gyámiügyek intézésében volt még nagy a lemaradás.98

A belügyminiszter május 15-i rendeletében szólította fel a törvényhatóságokat, hogy az új megyei törvény értelmében dolgozzák ki az újjászervezés munkáit. Az ország két megyéjében a nemzetiségi párt, hét megyében a baloldal, 49-ben a Deák-párt vezette a szervezési munkálatokat.

Csanád megyében az 1871. június 15-i rendkívüli bizottmányi ülésen kezdték meg a törvényhatóságok rendezéséhez szükséges előmunkálatokat. A főispán beszédében hangsúlyozta, hogy a „történelem tanúsága szerint a vármegye valóságos jelzője lett a magyar alkotmányosságnak”. Az alkotmányosság alapja a törvény tisztelete. Ehhez szükséges, hogy a gyakorlat által célszerűnek tartott intézmények fennmaradjanak, a célnak meg nem felelő intézményeket viszont át kell alakítani, meg kell változtatni.

A törvényhatóság rendezésére 30 tagú küldöttséget választottak a főispán elnöklete alatt. A szervező küldöttség összetételét tekintve Csanád megyében is a Deákpárti irányítás érvényesült. Az 1870. évi 42. törvénycikk alapján a küldöttségnek az alábbi feladatai voltak:

— Az országos képviselőválasztó-kerületek és járásbíróságok figyelembevétele mellett a megye közigazgatási járásokra osztása.

— A megyei tisztviselők és segélyszemélyzet létszámának és fizetésének megállapítása.

— A tisztviselők és az árvaszék munkakörének meghatározása.

— A megyei bizottság szervezésében egyrészről a legtöbb adót fizetők névsorának összeállítása, másrészről a törvényhatósági választásokhoz a megye választó- kerületekre osztása.100

A főispánnak a bizottmány elé terjesztett jelentése azokat a fontosabb álláspontokat, elveket tükrözi, melyek irányadóul szolgáltak a tervezet elkészítéséhez.

A megye a közigazgatás „felfrissítését” olyan becsületes, értelmes tisztikarral kívánta megoldani, akik a közigazgatás gyors, pontos intézésére megfelelnek. A tiszti kar számának és munkakörének megállapításánál ezt az elvet érvényesítették, figyelembe véve a pénzügyi helyzetet.

A pénzügyminiszter 1871. évi 2653. számú körrendeletében közölte a megyével, hogy a megye területén befolyó összes állami egyenes adó 7,76 %-a fordítható ön88 CsmL Biz. 677/1871. jkv.

88 CsmL Biz. 1017/1871. jkv.

100 CsmL Biz. 1862/1871. jkv.

191