Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Géczi Lajos: Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben (1849–1854)
sága közigazgatási tekintetben továbbra is megmaradt, különbséget csak az jelentett, hogy a két megyének egy főnöke volt. Külön működött a megye pénztára, számvevősége és a többi központi hivatala. 1850. augusztus végén Geringer rendeletére megszűnt egy nagy múltú rendi intézmény, a katonai biztosság.104 * 106 Szintén augusztus végén a miniszteri biztos felfüggesztette állásából Tarnayt, a tótkomlósi főszolgabírót, és helyére Faragó Ferencet nevezte ki, aki számvevői tisztségét is megtartotta.107 Zsitvay 1851. január 17-én felfüggesztette állásából a makói főszolgabírót, Lonovics Károlyt. Az ok az újoncállítás körüli tétlensége, erélytelensége, fensőbbségi tekintélyt sértő kifejezések használata, főnöke irányában hivatali tiszteletlenség. Lonovics azzal védekezett, hogy a megyefőnök meg akart tőle szabadulni, „Democra- tico Republicanus-nak, a forradalmi kormány főemberének, az akkori dolgok nevezetes emeltyűjének” nevezi (Zsitvay a szabadságharc alatt egy ideig kormánybiztos volt).108 Az új makói főszolgabíró Szalai Imre lett. Lonovics hivatala elvesztése után újra postamester lett, vele Csanád megye abszolutizmuskori főbb tisztviselőinek első garnitúrája eltűnt a megyei közigazgatásból. A minisztertanács 1850 tavaszától foglalkozott a katonai és polgári kormányzás szétválasztásával.109 1850. szeptember 8-án hagyta jóvá a császár és 13-án tették közzé az ország új közigazgatási szerkezetére vonatkozó rendeletet, mely szétválasztotta a polgári és katonai igazgatást.110 A rendelet szerint a magyarországi közigazgatás feje a helytartó. Az ország öt közigazgatási kerületre oszlik, élükön a cs. kir. főispán áll. A kerületek megyékre oszlanak. A megyei közigazgatást a megyefőnökök (Comitats- vorstand) vezetik, mellettük az ügyek vitelére titkárok, fogalmazók és kezelők állnak. A megyefőnök felettese a kerületi főispán. A megyefőnök intézte azokat az ügyeket, amelyek első fokon neki voltak fenntartva, az alája rendelt hivatalok ügyvitele felett őrködött és megtette azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek arra, hogy a megyében a törvényeket végrehajtsák, és a felsőbb hatóságok rendeletéit pontosan és haladéktalanul foganatosítsák. Az országban a politikai igazgatás legalsó osztályát a járások képezték. Élükön a járási biztos (Bezirkcommissar) állt közigazgatási szolgabíró (administrierend Stuhlrichter) címmel. A megyefőnök alatt álltak. Járásaikban a megyehatóság részére fenn nem tartott politikai közigazgatási ügyekben első végzésű hatóságok. A közigazgatásnál alkalmazott egyének kötelesek voltak hivatali helyükön lakni. A rendelet kimondta, hogy a közigazgatási hatóságok elöljárói kötelesek a fölérendelt hatóságok rendeletéit pontosan és gyorsan teljesíteni. Felelősek az ügyvitelért, gyakran be kell utazniuk és ellenőrizniük hivatali területüket. A politikai köz- igazgatási hatóságok hatáskörébe tartozott általában a törvények kihirdetése és végrehajtása, a közbiztonság, rend és csend fenntartása és helyreállítása felőli gondoskodás. Ezeken kívül hatáskörükbe tartoztak még a következő ügyek: Népességnyilvántartás. Ide tartoztak az összeírások és anyakönyvek vezetése feletti őrködés, házassági, örökbefogadási, törvényesítési, nemességi ügyek felügyelete, a kivándorlás ellenőrzése. Katonai ügyek terén a közigazgatási hatóságoknak támogatniuk kellett a katonai 104 Uo. 3768/1850. 107 Békés megyei Levéltár, Békés-Csanádi cs. kir. Megyehatóság iratai (továbbiakban BmL BCsMh.) 342/1850. 108 CsmL BCs. Tszék 1663/1852. 108 Sashegyi i. m. 39. old. 110 Hivatali utasítás a közigazgatási hatóságok számára Magyarkoronaországban a belügyminisztériumnak ezen koronaországbani politikai közigazgatási hatóságok szerkezete iránt 1850-ki sept. 13-án kiadott rendeletével együtt, Buda 1851. 80
