Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Gilicze János –Vígh Zoltán: Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspökfőispánok idején (1699–1777)
Makó Battonya Tornya Földeák Önálló települt család 302 62 44 33 Osztatlan telken gyermekek és testvérek 76 27 18 4 Zsellér 61 1 — 2 Járomos ökör 535 Eladásra szánt ökör 358 300 100 58 2—3 éves borjú 475 19 99 41 Tehén 724 499 197 82 Ló 835 129 78 77 Öszvér 73 4 7 15 Juh 1452 600 280 105 Disznó 668 224 137 45 Bor urna 3 231 — — — Malom 15 — — — Méh köpü 411 40 — — Szeszfőző üst 24 1 1 — A következő évben már ennek alapján vetették ki a házipénztárnak fizetendő összegeket :123 Makó 945 forint 18 krajcár Battonya 320 forint 18 krajcár Tornya 148 forint 26 krajcár Földeák 85 forint 56 krajcár 1744-ben a Helytartótanács utasítására fel kellett mérni a megye iparát és a katonai ruházat elkészítéséhez szükséges anyagok mennyiségét. A jelentésből megtudhatjuk, hogy ekkor 10 mázsa gyapjú volt a megyében. Minősége miatt posztókészítésre kevésbé alkalmas, de szűr készítésére megfelelő. Len- és kender vászon alkalmas, de a takácsok kevés száma miatt kétszer olyan drága, mint a felvidéken. Bőrt mesterember hiányában nem készítettek ki a megyében, nyersbőrt azonban szállítottak Budára, Pestre, Esztergomba és más városokba. Posztókészítők, puskaművesek, kardkészítők, kesztyűkészítők, gombkötők és szíjgyártók szintén hiányoztak az iparosok sorából. Mindössze 13 szabó és 17 csizmadia és varga dolgozott a megyében. Az előbbiek hat máriásért (kb 1 forint) varrtak egy ruhát, a csizmadiák két forintért készítettek egy kordovánbőr csizmát.124 A megnövekedett teendők a vármegyei tisztviselői kar kiegészítéséhez vezettek. Az 1743. június 8-án tartott első törvényes tisztújításon Návay György egészségi állapotára hivatkozva lemondott. A közgyűlésen jelenlévő püspökfőispán megköszönte addigi működését, majd Marczibányi Lőrinc és Bibics Jakab mellett érdemeire való tekintettel újból jelölte az alispáni állásra. A megye XVIII. századi történetében ez az első alkalom, hogy a közgyűlés három alispáni jelölt közül választhatott. Emelte az ünnepség fényét, hogy a jelenlévő királyi biztos jelképesen átnyújtotta a megye pecsétjét és kulcsait. A három jelölt közül Marczibányi Lőrinc lett az alispán 300 forint éves fizetéssel. Székhelyéül Makó várost jelölték ki. Külön választás nélkül megerősítették állásukban Návay János szolgabírót ,ifj. Návay György jegyzőt, Návay 123 CsamL kgy. jkv. 1744. 170. p. 134 CsamL kgy. jkv. 1744. 140—144. p. 33
