Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Takács Edit: Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 között
vettek részt a testület munkájában a Magyar Dolgozók Pártjának, a Kisgazdapártnak, és a szakszervezeteknek a képviseló'i. A képviselő-testület működésére mindenképpen károsan hatott, hogy a képviselők közel egyharmada egy évig, vagy annál rövidebb ideig volt a testület tagja, ebből következően az érdemi munkába nem, vagy csak részben tudtak bekapcsolódni. A testület tagjainak 38?'ó-a 2—3 évig, 33%-a pedig 4—6 évig volt képviselő. A felszabadulás előttihez viszonyítva a képviselőtestület személyi összetétele sokkal nagyobb mértékben és gyakrabban változott. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint azonban a korszakban a több éve képviselők aránya évről évre nőtt, 1946-ban az összes képviselők 15,1947-ben 20,1948-ban 38,1949-ben 35,1950-ben 65 százaléka volt két vagy ennél több éve tagja a testületnek. Ez részben ellensúlyozta 1946-tól az egyes üléseken résztvevők számának csökkenését, hiszen a legtapasztaltabbak ott voltak. Az egyes pártok képviselőinek változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 1 évig vagy ennél rövidebb ideig volt képviselő a szociáldemokraták és paraszt pártiak 27, a szakszervezetek és a kommunisták 26, a kisgazdapártiak 17, a Polgári Demokrata pártiak 25%-a. Az egyes pártok sorrendje a 2—3 éves képviselők esetében: a Magyar Kommunista Párt 47%, a Nemzeti Paraszt Párt 42%, a Szociáldemokrata Párt 41%, a szakszervezetek és a Kisgazdapárt 40—40%, a Polgári Demokrata Párt 25%. A leghosszabb ideig, 4—6 évig volt képviselő a Polgári Demokrata Párt részéről küldött tagok 50, a Szociáldemokrata és a Kisgazdapárt delegáltjainak 32, a szakszervezetek küldötteinek 29, a nemzeti paraszt pártiaknak 23 és a kommunistáknak 17 százaléka. A legnagyobb arányú mozgás a baloldali pártok (MKP, SzDP, NPP) és a szakszervezetek részéről tapasztalható, ennek okai, hogy e pártok képviselői képviselő-testületi tagságukon kívül egyéb társadalmi és politikai funkciókat is betöltötték, emiatt gyakrabban mondtak le képviselő-testületi tagságukról. Másrészt, mivel a népi demokratikus forradalom vezető pártjainak legaktívabb tagjai voltak, közülük hagyták el legtöbben a képviselőtestületet egyéb, magasabb, fontosabb beosztások miatt. A Szentes városi képviselő-testület működésének tartalmi vizsgálata előtt feltétlenül szólnunk kell a város önkormányzati testületének és a helyi Nemzeti Bizottságnak a kapcsolatáról. A közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló 14/1945. M.E. sz. rendelet is, és az azt kiegészítő 1030/1945. M.E sz. rendelet 11. paragrafusa is hangsúlyozta, hogy a városokban a képviselő-testületek megalakulásával a nemzeti bizottságok közigazgatási hatásköre megszűnik. A Szentesi Nemzeti Bizottság azonban e rendeletekkel ellentétben a városi képviselőtestület megalakításával nem tekintette a helyi közigazgatás újjászervezését befejezettnek, továbbra is élt javaslattételi jogával a rendeletek szerint már az új önkormányzati testület hatáskörébe tartozó minden fontosabbnak vélt vagy tartott ügyben. A Nemzeti Bizottság szerepe különösen a képviselő-testület megalakulását követő hónapokban volt jelentős. 1945-ben 11 olyan ügyet tárgyalt a testület, melyet a Nemzeti Bizottság utasítására tűztek napirendre. A képviselő- testület és a városi szakapparátus megerősödésével párhuzamosan csökkent a Nemzeti Bizottság szerepe, 1946-tól 1948-ig évenként csak 1—1 ügyben fordult elő a Nemzeti Bizottság mint kezdeményező.11 12 Az egyes pártok képviselőinek a képviselő-testület ülésein való megjelenése illetve távolmaradása, aktivitása mögött szubjektív és objektív tényezők egyaránt 11 Uo. 1945—1950. A Szentesi Nemzeti Bizottság működésére 1. részletesen Balázs György e kötetben közölt tanulmányát. 247
