Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Takács Edit: Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 között
szerepeltek, az okok egy része ma már megállapíthatatlan. Kétségtelen tény azonban, és a számszerű adatok is ezt bizonyítják, hogy az 1945 és 1947 közötti forradalmi változások nagymértékben befolyásolták a pártok részvételét. Ezekben az években a koalíciós partnerek, ha nem is súrlódásmentesen, de együtt tudtak működni. Az országos politikai légkör viszonylag kedvező' volt, a politikai és gazdasági célok megvalósítása helyi viszonylatban is lehetségesnek tűnt, valamennyi párt számára fontos volt tehát az ebben való részvétel. Az 1947-es év ebből a szempontból választó: ez év tavaszán helyi viszonylatban rendkívül kiéleződtek a koalíción belüli ellentétek, elsősorban a Kommunista Párt és a Kisgazdapárt között. A koalíciós partnerek közül a szociáldemokraták, a Nemzeti Paraszt Párt és a Szakszervezetek a kommunisták mellett foglaltak állást, míg a Polgári Demokrata Párt passzív maradt. Az 1947. évi nemzetgyűlési választások után a hatalmi erőviszonyok országosan is a politikai baloldal, ezen belül is a Magyar Kommunista Párt javára eltolódtak. A helyi önkormányzati testületekben ez a politikai balratolódás a polgári erők további kiválását, passzivitását eredményezte. A képviselő-testület mindenkori összetétele meghatározó jelentőségű volt a város ügyeinek intézésében. Az a tény, hogy 1947-től a Baloldali Blokk pártjainak delegáltjai alkották a képviselő-testület tagságának nagyobbik felét, hogy a Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt aránya csökkent, hogy a legaktívabb résztvevők (hozzászólók, interpellálok) zöme szintén a baloldali pártok képviselőiből került ki bizonyítja, hogy a vizsgált időszakban Szentes történetének, fejlődésének meghatározói ezek az erők voltak. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKÁJÁNAK KERETEI A városi képviselő-testület tagjai az egyes üléseken való részvételük mellett, mint a testületi bizottságok tagjai, részt vettek az ügyek előkészítésében is. A régi szabályrendeletek szerint a városi képviselő-testület megalakulását követően saját tagjaiból a tisztviselők bevonásával megalakította szakosztályait és bizottságait, melyek száma 1939-1944 között 17 volt. Ezzel szemben most a városi Nemzeti Bizottság határozta meg a képviselő-testületi bizottságok számát és létszámát, a képviselő-testület a határozatot “csak” végrehajtotta. A Nemzeti Bizottság 12 képviselő-testületi bizottság megalakításáról határozott összesen 94 taggal,13 ezzel szemben a képviselő-testület nem választotta meg a Jogügyi Bizottságot megfelelő szakemberek hiányában és újként megalakította a képviselők tagsági jogának esetleges megvizsgálására az Igazoló Bizottságot. Néhány esetben megváltoztatták az egyes bizottságok létszámát is, így végül is 12 bizottság alakult meg 1945. február 27-én összesen 123 taggal. A képviselő-testület tagjai közül 53 egy, 16 kettő, 8 három, és 3 négy bizottságnak is tagja lett. Legtöbben a munkás és a baloldali pártok képviselői közül kerültek az egyes bizottságokban, míg a polgári pártok képviselői közül kevesebben vettek részt a bizottságok munkájában pl. a Polgári Demokrata Párt küldöttei egyetlen egy bizottságban sem szerepeltek. Az 1945. február 27-i képviselő-testületi ülésen megválasztott bizottságok és létszámuk zárójelben a Nemzeti Bizottság által megállapított létszám.14 Iskola- és óvodaügyi bizottság 9 (9) Pénzügyi és háztartási 16 (12) 13 Uo. 20/1945. február 20. J* Uo. 20/1945. február 20., Szentes város kpv. jkv. 5/1939. kgy. sz. és 1945. február 27. 248
