Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Takács Edit: Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 között

évben az üléseken megjelent kisgazdapárti képviselők száma a legmagasabb, ezt köve­tik a szakszervezeti delegáltak, a szociáldemokraták, a kommunisták és Paraszt pártiak, majd a Demokratikus Női Szervezet, a Polgári Demokrata Párt, végül az ifjúsági szervezet képviselői. 1946-ban az egyes pártok közti különbség kiegyenlítődött, a Kommunista, a Szociáldemokrata Párt, a szakszervezetek és a Kisgazdapárt kép­viselői azonos átlaggal szerepeltek. Csökkent az előző évi felére a Nemzeti Paraszt Párt részvétele, és háttérbe szorultak a Polgári Demokrata Párt tagjai is. 1947- ben a kisgazdapártiak az első négy ülésen nem, vagy csak egy taggal vettek részt a testület munkájában, távolmaradásuknak politikai okai voltak, elsősorban a munkáspártok, illetve a Baloldali Blokk politikájával nem értettek egyet. A pártok sorrendje ebben az évben: Magyar Kommunista Párt, Szakszervezetek, Szociáldemok­rata Párt, Kisgazdapárt, Nemzeti Paraszt Párt, Polgári Demokrata Párt. Az utóbbi három párt résztvevőinek átlaga lényegesen elmaradt a többi párt arányától. 1948- ban legnagyobb létszámban a kommunista képviselők vettek részt a tes­tület ülésein, őket követték a szakszervezetek delegáltjai, majd azonos átlaggal a Nemzeti Paraszt Párt és a Kisgazdapárt képviselői. A Polgári Demokrata Párt rész­vétele ismét csökkent, a többi párttól lényegesen kevesebb volt. A következő évben a kommunisták megőrizték a pártok közötti első hely ükét, a szakszervezeti képviselők szintén. Némi csökkenés tapasztalható a szociáldemokraták részvételében, ennek oka, hogy a Magyar Dolgozók Pártja megalakulása után háttérbe szorultak a párton belül. Az előző évihez képest egyharmadára csökkent a paraszt pártiak száma, és bár kisebb arányban, de csökkent a kisgazdapártiak részvétele is. A Polgári Demokrata Párt részvétele megegyezett az előző évivel. 1950-ben a képviselő-testület valamennyi párt­jának résztvevői száma csökkent, az arányok nagyjából az 1949. évinek feleltek meg. Szentes város képviselő-testülete a szervezési szabályrendelet szerint negyedéven­ként ülésezett, de gyakran előfordult, hogy közben is össze kellett hívni. A negyedéven­ként tartott üléseket a felszabadulás előtt rendes ülésnek, a közbeesőket rendkívüli ülésnek nevezték. A felszabadulás után ezek a megkülönböztetések elvesztették jelen­tőségüket, az új testület szükség szerint ült össze rendes közgyűlésre és rendkívülinek csak azokat nevezték, ha egy-két, az ügyek gyors letárgyalása miatt kellett összehívni a testületet. A testületi ülések száma az előző évekhez képest lényegesen nem változott, 1939—1944 között évente 8—10 alkalommal ült össze a képviselőtestület, a felsza­badulás után az ülések száma általában 10 körül volt, kivétel az 1946-os év, amikor mindössze 6 ülést tartottak. Az üléseket általában havonta tartották, kivétel ez alól az 1946-os év, és 1947 és 1948 nyara, amikor július, augusztusban nem hívták össze a testületet. 1949-től minden hónapban ülésezett Szentes város képviselőtestülete. A képviselők megjelenése az egyes üléseken az előző korszakhoz képest lényege­sen nőtt, 1938-ban a testület egy ülésén átlag 44 képviselő jelent meg, számuk a hábo­rús években átlag 37 volt. A tényleges részvétel alapján megállapítható, hogy 1945-ben a pártok által delegált tagok 83, 1946-ban és 1947-ben 57, 1948-ban 44, 1949-ben 46 és 1950-ben 34%-a vett részt az üléseken. A legaktívabbak 1945-ben és 1947-ben voltak a képviselők. 1945-ben a testület által tárgyalt 305 napirendi ponthoz 332 hozzászóló volt, ami elvben azt jelenti, hogy a résztvevők 50%-a felszólalt az ülésen. A valóságban mindössze 72 képviselő, a testület egész évben megjelent tagjainak 11 %-a vett részt a vitákban. Az egy képviselőre jutó hozzászólások száma átlag 5, ez azonban a gyakor­latban úgy módosult, hogy 4—5, elsősorban kommunista és szociáldemokrata kép­viselő 8—10, sőt 15 alkalommal is szerepelt, míg a többiek gyakran csak 1—2 esetben. A tárgyalás során különösen 1945-ben ugyanazon napirendi ponthoz többször is hozzászólt egy-egy képviselő, így gyakran egy-egy ügy kapcsán komoly vita alakult ki, melynek során a képviselők egymás álláspontját egyeztették és végül a téstület dön­244

Next

/
Thumbnails
Contents