Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Takács Edit: Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 között
tószerveként. Összetétele ha a fennálló rendeleteknek nem is mindenben, de a helyi hatalmi-politikai eró'viszonyok maximálisan megfelelt. A testületen belül a baloldali erők (kommunisták, szakszervezetek képviselői és részben ideszámíthatjuk a szociáldemokratákat és Nemzeti Paraszt Párt képviselőit is) abszolút fölényben voltak és ezt a korszak végéig meg is őrizték. Ez az abszolút többség biztosítéka és feltétele volt az első hónapokban Szentesen kibontakozó népi demokratikus forradalmi mozgalom továbbvitelének. A gyakorlatban mind a képviselő-testületi tagok száma, mind pedig az egyes pártok képviselőinek aránya eltért a rendeletekben megállapítottaktól.6 A tényleges részvétel alapján megállapítható, hogy a kommunista párti képviselők száma a korszakban mindvégig magasabb volt az eredetileg meghatározottnál. Ehhez hozzá lehet és kell számítani a szakszervezeti képviselők egy részét, az ifjúsági és a női szervezet küldötteit, akik a Kommunista Pártnak is tagjai voltak. Mindezek alapján a kommunisták tényleges aránya a képviselőtestületben 30—35% körüli volt. A szakszervezetek küldöttei 1947-ig a megállapítottnál kisebb, 1948-tól nagyobb számban vettek részt a testület munkájában, arányuk a korszakban 1947-ig 13—16, 1948-tól 18—25% között volt. Az ifjúsági illetve a női szervezet aránya 1945-ben 5—5%, 1946-tól 1%. (A két szervezet képviselői közül 1945 után csak a kommunista párt tagjai vettek részt a testület munkájában.) A Nemzeti Paraszt Párt képviselői 1947-ig a megállapítottnál kisebb létszámban vettek részt a képviselő-testület ülésein ennek megfelelően tényleges arányuk 9—13% között mozgott. 1948-ban 18 képviselőjük volt, számuk és részvételük azonban 1949— 50-ben ismét csökkent, 8—12%-ra. A paraszt párti képviselők általában a kommunisták törekvéseit támogatták. A polgári pártok közül a Kisgazdapárt 1945-ben és 1948- ban vett részt a megállapítottnál több képviselővel, a többi esztendőben delegáltjainak száma a megállapítottnál alacsonyabb volt. Arányuk nagyjából megfelelt a város politikai életében elfoglalt szerepüknek, 15—19% volt. A Polgári Demokrata Párt képviselőinek száma mindvégig kevesebb a megállapítottnál, 1945—1947 között arányuk 9—10% volt, 1948—1950 között ez tovább csökkent 5—6%-ra. A párt szerepe és hatása a város politikai életében minimális volt, ez tükröződik a képviselőtestületi részvételükben is. A városi képviselők aktivitását a képviselő-testületi üléseken való megjelenésük illetve interpellációik, valamint hozzászólásaik száma alapján vizsgáltam.7 Az adatokból megállapítható, hogy a korszakban teljes létszámban sohasem ült össze a testület. A képviselők legnagyobb számban (76—79) a testület megalakítását követő első félévben vettek részt az üléseken. 1945 júniusától a képviselők részvétele csökkent, 1945- ben átlag 50, 1946-ban 46, 1947-ben 40, 1948-ban 46, 1949-ben 37, míg 1950-ben 27 képviselő jelent meg az üléseken. A képviselők számának csökkenése részben azzal volt összefüggésben, hogy már 1946-tól kialakult és megerősödött a városi szakapparátus, mely biztosítéka volt az egyes ügyek, döntések, határozatok és rendeletek demokratikus szellemű intézésének. Másrészt 1948 után a városi képviselőtestület hatásköre, feladatai csökkentek, önkormányzati, hatalmi funkcióinak egy részét a különböző központi intézkedések, rendeletek hatására a testület elvesztette vagy ezek gyakorlása formálissá vált, a kormányzat által kibocsájtott rendeletek végrehajtására korlátozódott. Az egyes pártok tényleges arányát a képviselőtestületben legreálisabban az üléseken való megjelenésük mutatja. A képviselőtestület megalakulását követő első • CsmL (Sz F) Szentes város képv. jkv.: 1945—1950. ’Uo. 243
