Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Takács Edit: Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 között
vetkező ülés időpontjáig tovább bővült a Demokratikus Ifjúsági Szervezet, a Demokratikus Női Szervezet és az időközben megalakult Nemzeti Parasztpárt 5-5 képviselőjével.3 Az új tanács mindössze egy hónapig működött, amikor 1945 februárjában a 14/1945. M. E. sz. rendelet értelmében sor került a tanácsot felváltó képviselő-testület megalakítására. A kormány rendeletének megfelelően a városi Nemzeti Bizottság javaslata alapján Szentes város képviselő-testülete 80 taggal 1945. február 27-én alakult meg. A képviselő-testület összetételét a Nemzeti Bizottság állapította meg, az egyes pártok pártonként 11, a Demokratikus Női Szervezet és az Ifjúsági Szervezet 5—5, a szakszervezetek pedig 16 tagot delegálhattak. A képviselő-testület munkájában a városi tisztviselők továbbra is részt vettek, de csak tanácskozási joggal. Az újjáalakított önkormányzati hatalmi-közigazgatási apparátus tagjai lettek továbbá a város nemzetgyűlési képviselői és a városi Nemzeti Bizottság tagjai is.4 A Szentes városi képviselő-testület összetétele megfelelt a helyi politikai-hatalmi erőviszonyoknak, de nem mindenben az ideiglenes nemzeti kormány rendeletének. A 14/1945. M.E. sz. rendelet szerint ugyanis a szakszervezetek és egyéb társadalmi és érdekképviseleti szervezetek bevonása az önkormányzati testületekbe kiegészítésül csak ott volt lehetséges, ahol a demokratikus pártok nem, vagy csak részben alakultak meg. Szentesen ekkor már a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot létrehozó valamennyi demokratikus pártszervezet működött, ezért a rendelet szerint a szakszervezetek, a női és az ifjúsági szervezetek nem kaphattak volna helyet a képviselő-testületben. 1945 áprilisában egy belügyminisztériumi körlevél kapcsán Csongrád vármegye alispánja felhívta az egyes városok polgármestereinek figyelmét, hogy az újjáalakított képviselő-testületnek tagjai csak a pártok képviselői lehetnek. A polgármester a városi Nemzeti Bizottság döntését kérte az ügyben. A Szentesi Nemzeti Bizottság határozatában azonban csak részben tett eleget a felsőbb utasításnak: a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Demokratikus Női Szervezet képviselő-testületi tagságát megszüntették, de a szakszervezetek tagságát továbbra is fenntartották.5 A nemzeti bizottság határozata azonban csak formális volt, a két szervezet által delegált tagok közül azok, akik valamelyik pártnak is tagjai voltak, többségük a Magyar Kommunista Párt tagja volt, továbbra is megtartották képviselő-testületi tagságukat. A helyi önkormányzati testületek megalakulását követően 1945. április 26-án jelent meg az önkormányzati közigazgatás részletes szabályozását tartalmazó 1030/1945. M.E. sz. rendelet melynek végrehajtása során Szentes város képviselő- testületének összetétele a következő módon alakult: szakszervezetek 19, Független Kisgazda Párt 16—16, Nemzeti Paraszt Párt és Polgári Demokrata Párt 13—13 tag, összesen 73 képviselő, ez héttel volt kevesebb, mint a régi testület létszáma. Az 1030/ 1945. M.E. sz. rendelet 5. §-a alapján módosult a tisztviselők részvétele, a képviselő- testület által választottak szavazati joggal is, míg a többiek csak tanácskozási joggal rendelkeztek. 1948-ban a két munkáspárt egyesülését követően a pártok részvételi aránya módosult, a Magyar Dolgozók Pártja 32 tagsági helyet kapott, a többi párt és a szakszervezetek delegáltjainak száma változatlan maradt. A képviselő-testület Szentesen gyakorlatilag 1950-ig, a helyi tanács megalakulásáig ebben az összetételben működött, a városi önkormányzati-közigazgatási irányí3 Uo. 1945. január 19. Szentesen az első kommunista ifjúsági szervezet 1945 január elején alakút Demokratikus Ifjúsági Szervezet néven és csak néhány héttel később vette fel a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség nevet. * CsmL (SzF) Szentes város képviselőtestületének jegyzőkönyve (kpv. jkv.) 1945. február 27., SzNB jegyzőkönyve 1945. február 17/1., 1945. február 20/7. sz. 3 CsmL (SZF) SzNB jegyzőkönyve 1945. április 7/4. sz. 242
