Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
mazói állások betöltésére: Tarján Géza és Kalpagos János szentesi lakosokat, rendőr- felügyelői állás betöltésére: Túri N. Bálint szentesi lakost, kezelői állás betöltésére: Böszörményi Sándor, Rédei Jolán, Pólya Béláné, Cserhalmi Mihály és Mulat Mihály szentesi lakosokat, altiszti állások kinevezésére: Gera Mihály és Mihály Imre szentesi lakosokat javasolta.85 1945. májusára tehát az új rendőrség átszervezése befejeződött, személyi állományának összetétele kialakult, legfeljebb kisebb változások adódtak, például 1945. május 16-án id. Karai Lajos rendőrszemélyzeti parancsnok leszerelt, s a Nemzeti Bizottság helyébe Dékány Gyula szentesi lakost indítványozta kinevezni, melynek perfektuálása rövid időn belül megtörtént.86 A rendőrség átszervezésének végrehajtása után a Nemzeti Bizottság az elkövetkezendő időkben is nagyon lényeges feladatának tekintette a rendőrség munkáját, személyi állományának további alakulását, figyelemmel kísérni. Mikecz János a bizottság július 10-i ülésén kifogásolta, hogy a rendőrség átszervezése ellenére olyan személyek is bekerültek az állományba, akik oda illetéktelenek. Ennek elkerülésére javasolta, hogy a bizottság tartsa szem előtt a rendőrség személyi, káderpolitikáját, és amennyiben szükségesnek mutatkozik egyes kérdések elintézésénél, úgy Írjon fel a belügyminiszternek.87 A fent elmondottak hitelesen mutatják, hogy Szentesen a Nemzeti Bizottság milyen nagy súlyt fektetett a kibontakozó népi hatalom érdekében a rendőrség megszervezésére, személyi állományának alakulására, hiszen az utóbbinak az alakulása nem lehetett számára közömbös, vagyis az, hogy az új társadalmi rendszerrel szemben milyen politikai beállítottságú emberek teljesítenek szolgálatot a város demokratikus rendőrtestületében. Az új rendőrség személyi állományának a feltöltésére 1946. március 30-án Szentesen a Vármegyei Rendőrkapitányság toborzást tartott. A Nemzeti Bizottság a március 28-i ülésén akként döntött, hogy a toborzáson a következő négy taggal képviselteti magát: Oltyán László kommunista párti, Farmasi Imre szociáldemokrata párti, Pardi Ferenc kisgazdapárti és Kisipál Sándor parasztpárti bizottsági delegáltakkal, akik Kiss Gyula rendőr alezredesnek nyújtottak segítséget a toborzó munkában.88 * Az igazoló eljárás lefolytatása nemcsak a közhivatalok tisztviselőire vonatkozott, hanem természetszerűen a fegyveres testületek beosztottjaira is. A rendőrség állományába tartozó rendőröket és tisztviselőket az Országos Főkapitányság igazoltatta le. A Város Nemzeti Bizottsága ezt az eljárást sérelmesnek tartotta, és határozatilag kimondta, hogy a volt rendőrség tagjainak Budapesten történő igazolását nem veszi tudomásul, nem ismeri el. Ahhoz ragaszkodott, hogy azok a rendőrök, akik a múltban Szentesen teljesítettek szolgálatot, azokat a szolgálati helyükön igazolják, mivel ezen személyek leigazolására hatáskörileg a helyben felállított Igazoló Bizottság a jogosult. A Nemzeti Bizottság ezen határozatát megküldte a Magyar Rendőrség Vidéki Főkapitányságának, és kérte az abban foglaltak szerinti intézkedést.88 Hogy a tiltakozásnak volt-e foganatja, arró la források hiánya miatt nem tudunk számot adni. 1946 elején a város közbiztonsági helyzete nem volt a legszilárdabb, a közönséges bűnözők száma egyre jobban kezdett elszaporodni, s ezek a bűnözők különösen a város külterületén garázdálkodtak. A bűnözések elszaporodása késztette a Nemzeti Bizottságot, hogy az április 20-i értekezletén foglalkozzon a város közbiztonsági helyzetével. Oltyán László felszólalásában kifejtette, hogy a város külterületén a vagyon és az életbiztonság nincs meg, ezek a területek szinte permanensen veszélyben 85 CsmL SzF városi képviselőtestületi jegyzőkönyv 109/1945. sz. 86 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 32/1945. sz. 87 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 42/1945. sz. 88 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 112—1/1946. sz. 88 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 68/1946. sz. 235
