Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
tek továbbá: a Kommunista Párt, a Kisgazda Szövetség, a Gazdasági Egyesület, a Gazdák Szövetség, az egyházak és az értelmiségiek küldöttei.20 A Kommunista Párt egyedüli képviselete a Városi Tanácsban hitelesen igazolja, hogy a párt a kulcsfontosságú államhatalmi pozíciók felett már a népi demokrácia elején befolyást ellenőrzést igyekezett gyakorolni. A bizottság december 28-i ülésén Erdei Mihály a Városi Tanács átalakítását javasolta, oly módon, hogy az Ipartestület, a Kisgazda Szövetség és a Szabadelvű Demokrata Párt akkor kapjon képviseletet, ha a demokratikus idó'knek megfeleló'en átalakul. Határozat született arra vonatkozóan is, hogy a működő politikai pártok öt-öt képviseletet, a katolikus és a református egyházak egy-egy képviseletet kapnak a tanácsban, míg az orvos és a pedagóguskar a szellemi szakszervezeten keresztül képviseltetik magukat. Szőke Ferenc indítványa alapján a Nemzeti Bizottság egyhangúlag azt is elfogadta, hogy „hivatalból tagja a városi nagytanácsnak”. A városi hivatal vezetői viszont, mint szakreferensek, a város ügyésze jogi szakreferensként szavazati jog nélkül vehetnek részt a tanácskozásokon. 1945. január 5-én ezt az állásfoglalását megküldte a polgármesteri hivatalnak, az új városi tanács tagjainak a névjegyzékével együtt, és a testület a Nemzeti Bizottság fenti döntése alapján 1945 januárjában ült össze első ízben.21 Az elmenekült tisztviselők nagyobb része 1944 Őszéig nem tért haza, csak 1945 első heteiben kezdtek visszaszivárogni. Erre a jelenségre a helyi sajtó a következőkben reflektált: „... most megérkeznek ezek is, mintha mi sem történt volna, s azt szeretnék ismerjük ... el, nem tudni miféle érdemeiket, sajnáljuk is őket és még ráadásul testvéri csókok között visszaremélik állásaikat is. Külsőre ők is megtörtek, rongyosak, a csomagolás ugyanaz, de az áru hamisítvány.”22 A hazatért tisztviselők egy része simán elfoglalhatta hivatalát, mintha mi sem történt volna. Erre a Nemzeti Bizottság közölte a polgármesterrel, hogy a város hivatali vezetői között személyi változást akar végrehajtani. Ennek megfelelően Molnár Kálmán helyettes polgármester helyébe dr. Solti Lászlót nevezték ki, Molnár Kálmánt pedig a közélelmezési hivatal vezetésével bízták meg. A február 12-i ülésén hozott határozatában azt is kimondta, hogy a polgármester köteles a bizottság minden határozatát végrehajtani.23 A város képviselőtestülete a felszabadulás után 1945. január 10-én tartotta első rendkívüli ülését. A polgármester bejelentette, azért hívta össze ezt a tanácskozást, mert Bozó Sándor, Huszka Lajos és Marsi Imre tanácstagok beadvánnyal fordultak hozzá, hogy a legrövidebb időn belül hívja össze a városi tanácsot. Kérésük indoklására előadták, hogy a jelenlegi ideiglenes tanács csupán megbízás alapján működik, „és még mindég nem a népakarat” szerint, márpedig ez igen fontos, mivel a tanácsülésen túlnyomóan anyagi természetű ügyek kerülnek megvitatásra, ezért viszont a felelősséget csak a nép akaratán alapuló tanács vállalhatja. Dr. Négyesi ezen a tanácskozáson ismertette a Nemzeti Bizottság január 5-én hozott határozatát, melyben utasítja a polgármesteri hivatalt, hogy a jelenlegi városi tanács nem a demokratikus pártokból áll, így nem képviselheti Szentes város lakosságának ügyét. Egyben a bizottság csatolta az új városi képviselőtestület névjegyzékét 20 Csongrád megye felszabadulása és az élet megindulása 1944 szeptember — 1945 október. Szerk.: RÁcz János Szeged, 1970. (a továbbiakban: Csongrád megye felszabadulása...) 259. 21 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 2/1944. sz. 22 Magyar Alföld, 1945. február 13. sz. 22 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 3/1945. sz. 218
