Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
is, és kérte a polgármestert, hogy az új közgyűlést 1945. január 12-re hívja össze. Ezek után dr. Négyesi bejelentette, hogy csakis a Nemzeti Bizottság jogosult a város ügyeinek intézésére, s a maga részéről elismeri a bizottság átiratát, és javasolta, hogy a tanács nyilvánítsa önmagát feloszlottnak, az új megalakulását pedig fogadja el.24 1945. január 12-én a feloszlott tanács helyébe a Nemzeti Bizottság javaslatára az új képviselőtestület az alábbiakban ült össze: a Magyar Kommunista Pártból: Kádár Sándor, Kovács István, Nemes János, Vecseri Bálint, a Szociáldemokrata Pártból; Babovka József, Boros Imre, Ambrus Albert, Téli Lajos, Papp Lajos, a Független Kisgazda Pártból; Jószai Bálint, Fekete Imre, Négyesi Imre, Bazsó János, a Szakszervezetek részéről; ifj. Kürtösi Albert, Kacziba Sándor, Kocsis Ferenc, Erdei Mihály és Szőke Ferenc. A Nemzeti Bizottság már korábban leszögezte, ha a Kisgazda Szövetség és a Szabadelvű Demokrata Párt a „demokratikus szellemnek” megfelelően átalakulnak, az esetben meghatalmazottaikat beküldhetik a városi képviselőtestületbe. A Szabadelvű Demokrata Párt viszont bejelentette, hogy nem áll szándékában képviseltetni magát. A koalíciós pártokon és a szakszervezeteken kívül a római katolikus egyház és a református egyházi egy-egy képviselőt küldött az új testületbe, s ezt hivatalból kiegészítették a polgármester, a helyettese és a vezető beosztású tisztviselők.25 Az új képviselőtestület megalakítása után a Nemzeti Bizottság február 12-i tanácskozásán foglalkozott a vezető tisztviselői állások betöltésével: F őszámve vőnek árvaszéki vezető ülnöknek közigazgatási jegyzőnek közellátási hivatal vezetőnek városgazdának árvaszéki tisztviselőnek számvevőnek dr. Vermes Andrást dr. Aczél Bélát dr. Kálmán Dezsőt dr. Dombai Jenőt Kálmán Pált Kalpagos Krizsán Jánost Polánszki Károlyt jelölte, illetve neveztette ki. Ugyanakkor a Magyar Általános Hitelbank helyi vezetőjét, Mátéffy Dezsőt „múltbeli reakciós magatartása” miatt leváltotta.26 Közben a január 12-én megalakított városi képviselőtestületet újjá kellett szervezni a kormány 14/1945. számú rendeletének szellemében. A Nemzeti Bizottság február 17-én tárgyalta a képviselőtestületnek a fenti törvény alapján történő megvár lasztását, annak összetételét, és kimondta, hogy minden párt 11 főt delegál — ez 55 személy, a szakszervezetek 15, az MNDSZ 5 és a Demokratikus Ifjúsági Szövetség szintén 5 taggal képviselteti magát a 80 fős ideiglenes képviselőtestületben. Ilyen előzmények után az ideiglenes képviselőtestület 1945. február 27-én tartotta alakuló ülését, ahol a város életének jobb irányítására közfelkiáltással 12 bizottságot alakítottak.27 A Nemzeti Bizottság megalakulásától kezdődően nagyon fontos feladatának nak tekintette a közigazgatás munkájának ellenőrzését. A bizottság március 9-i tanácskozásán Vecseri Bálint, az MKP helyi szervezete titkárának indítványára, a polgármester mellé korábban kirendelt Huszka Lajos helyett Végső Sándort bízta meg azzal a további feladattal, hogy a városházi tisztviselők hivatali működését ellenőrizze. A gazdasági hivatal élére pedig Pásztor Sándort állítatta, és a népmozgalmi hivatal vezetésével Fazekas Albertot bízta meg.28 28 CsmL SzF Nemz. jkv. 29/1945. sz. 21 CsmL SzF városi képviselőtestületi jegyzőkönyv 3/1945. sz. 25 CsmL SzF városi képviselőtestületi jegyzőkönyv 4/1945. sz. 26 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 13/1945. sz. 27 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 14/1945. sz. 219
