Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
tagjainak és póttagjainak személyeit.16 Ezzel az intézkedéssel a város Nemzeti Bizottsága kiegészült, mely a rá váró feladatok végrehajtása tekintetében volt lényeges szempont. A VÁROS KÖZIGAZGATÁSÁNAK ÚJJÁALAKÍTÁSA A Nemzeti bizottságok nagy része megalakulása után szükségesnek látta, hogy hatáskörét körvonalazza, s azt a lakosság tudomására hozza. A Nemzeti Bizottságok az adott időszakban az Ideiglenes Nemzetgyűlés helyi hatalmi szerveként léptek fel, működésük hatásköre pedig kiterjedt az élet minden területére. Bár az Ideiglenes Kormány a már említett 14/1945. sz. rendeletében kimondta, hogy a Nemzeti Bizottságok „politikai szervek”, feladatuk az önkormányzati testületek újjászervezése, és nem a közigazgatás irányítása. Ennek ellenére a gyakorlatban a közigazgatási, államhatalmi hatáskörük még sokáig fennmaradt.17 A szentesi Nemzeti Bizottság is körvonalazta hatáskörét, és tudatta a lakossággal, hogy hetenként kétszer hétfőn, csütörtökön reggel 8 órától délután 2 óráig a városháza 47-es számú helységében az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak tájékoztatására hivatalos órákat tart, s ezen ügykör ellátásával Dadi Imrét bízta meg. A bizottság Dadi indítványozására a január 5-i ülésén olyan határozatot is hozott, melynek értelmében a „hivatali titoktartás” a tagokra nézve kötelező, mivel olyan ügyeket is tárgyalnak, ami nem tartozik a „nagyközönségre”. Ebből kifolyólag dr. Aczél Béla bizottsági tag kifogásolta a sajtó képviselőinek a jelenlétét az üléseken, javaslatára a bizottság úgy döntött, hogy a sajtó képviselői a tanácskozásokon nem jelenhetnek meg, s csak azokat a határozatokat közölhetik a lapjaikban, amire az elnökség az engedélyt megadja.18 A fentiek arra engednek következtetni, hogy a Nemzeti Bizottság a személyügyek, állások betöltésével kapcsolatos nézetkülönbségeket, politikai állásfoglalásokat és különböző belső ügyeket nem tartotta helyesnek megszellőztetni. Hazánkban országszerte, így Szentesen is a régi rend államgépezetét nem a magyar nép döntötte meg, hanem a közelgő Vörös Hadsereg hírére szinte magától omlott össze. A város tisztviselőinek nagyobb része elhagyta a szolgálati helyét, elmenekült. így rövid időre, Szentesen mindössze néhány órára interregnum állott be, azonban a szovjet csapatok megérkezése után a közigazgatási teendők ellátására az első lépések megtörténtek. Már a felszabadulás napján, 1944. október 8-án a város szovjet katonai parancsnokságának felkérésére dr. Négyesi Imre nyugalmazott polgármester vette kezébe a közigazgatás irányítását. Dr. Négyesi november 9-én helyetteséül Molnár Kálmán uradalmi intézőt bízta meg.19 A polgármester november 25-én kelt a Propaganda Osztálynak címzett jelentéséből pedig az a kép tárul elénk, hogy november 24-én létrehozta a Városi Tanácsot, melynek feladata volt a fontosabb ügyekben dönteni, a polgármestert intézkedéseiben támogatni, és természetesen bizonyos mértékig felelősséget vállalni a végzett munkáért. A tanács elnöke dr. Négyesi Imre polgár- mester, hivatalból tagjai voltak: Molnár Kálmán polgármester helyettes, Cseuz Béla műszaki tanácsos és Für Géza, a közélelmezési hivatal vezetője. Tagjai let16 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 67/1945. sz. 17 Balázs Béla : I. m. 54—56. 18 CsmL SzF Nemz. Biz. j'kv. 25/1945. sz. 19 Dr. Takács Edit: I. m. 217
