Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
amely szervezet a Kommunista Párt 1944 novemberi programját tette magáévá. Másnap, december 3-án a szegedi Nemzeti Színházban az öt demokratikus párt és a szakszervezetek részvételével nagygyűlést tartott, ahol ismertették a Magyar Függetlenségi Front programját. A program többek között kimondta, hogy a demokratikus átalakulás biztosítására községenként és városonként létre kell hozni a Magyar Függetlenségi Front helyi szerveit, a Nemzeti Bizottságokat. A szegedi dolgozók elfogadták a Magyar Függetlenségi Front programját, és megalakították a város Nemzeti Bizottságát.11 A Nemzeti Bizottságok létrehozását egyébként a később életre hívott Ideiglenes Kormány is kötelezővé tette a 14/1945. számú rendeletében. Az Ideiglenes Kormány rendeletét megelőzve Szentesen 1944. december második felében keltették életre a Kommunista Párt helyi szervezetének kezdeményezésére a Nemzeti Bizottságot: a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda Párt és a szakszervezetek delegáltjaiból, majd hamarosan kiegészült a Nemzeti Parasztpárt küldöttével is. Már az alakulásnál érdemes odafigyelni a bizottság pártok szerinti összetételére, mely a következőként alakult: három kommunista, két szociáldemokrata, két kisgazda és két szakszervezeti tag, de ezek közül is az egyik kommunista, a másik pedig szociáldemokrata.12 A bizottságnak ez az összetétele a kommunisták, a baloldali erők túlsúlyát mutatja, amely garanciát jelentett — ahogyan az elénk fog tárulni — a több mint négyéves igen eredményes munkálkodásához. A Nemzeti Bizottság összetételének ily módon történő alakulása nem tekinthető a véletlen, spontán jelenségének, hanem azzal függ össze, hogy Szentesen már a múlt század 90-es éveitől kezdődően, a Horthy-korszakon át — kiváltképpen a forradalmi szellemű kubikosság révén a földmunkásmozgalom jelentős hagyományokkal rendelkezett —, összefonódva az ipari munkásság osztályharcával. A Nemzeti Bizottság Vajda Imre elnök vezetésével 1944. december 26-án tartotta első ülését a Kommunista Párt székházában, ahol a bizottság alant felsorolt alapító tagjai teljes létszámmal megjelentek: Ambrus Albert, Aradi Pál, Dadi Imre, Erdei Mihály, Jószai Bálint, Szőke Ferenc, Téli Lajos és Vecseri Bálint.13 A Nemzeti Bizottság létszáma ezzel még nem vált teljessé, mert voltak olyan pártok, szervezetek, amelyek nem képviseltették magukat tagként. Ennek megszüntetésére a Nemzeti Bizottság 1945. január 10-i ülésén hozott határozatában felszólította a Szabadelvű Demokrata Pártot, hogy egy képviselőt küldhet a bizottságba, ugyanakkor értesítette a Kisgazda Szövetséget is, ha helyesnek találja a Nemzeti Parasztpárt politikáját, úgy bontson zászlót és csatlakozzon a Függetlenségi Fronthoz, mert csak ez esetben képviseltetheti magát a Nemzeti Bizottságban, mivel az csak a demokratikus mozgalmakat támogatja.14 Augusztus 11-én pedig felhívta a demokratikus pártok és a szakszervezetek figyelmét, hogy véglegesen jelöljék ki a bizottságba küldendő két rendes és két póttagot, mert az üléseken csak az általuk megnevezett tagok jelenhetnek meg.15 A Szociáldemokrata Párt Végrehajtó Bizottsága a felhívásnak eleget tett, és december 15-én bejelentette, hogy a Nemzeti Bizottságba delegált Ambrus Albert, Téli Lajos rendes tagokat, valamint Boros Imre és Nagy Mihály póttagokat visszahívja. Helyettük rendes tagként Keresztes N. Pétert, Nagy Mihályt, póttagoknak pedig Farmasi Imrét és Lénárt Istvánt delegálja. A többi pártok és a szakszervezetek, amelyek e kérdésben eddig még nem határoztak, az év végére azok is eldöntötték a bizottság 11 Balázs Béla : Népmozgalom és nemzeti bizottságok 1945—1946. Bp. 1961. 43—44. 11 Csongrád megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára (a továbbiakban: CsmL SzF) Nemzeti Bizottsági jegyzőkönyv (a továbbiakban: Nemz. Biz. jkv.) 1/1944. sz. “ Uo. 14 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 19/1945. sz. 15 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 47/1945. sz. 216
