Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
ígéretet tett mindezekre. A nőszövetség az alakulásakor maga elé tűzött feladatokat komolyan vette, amit bizonyít a következő hónapok munkája. 1945 januárjában az erdőmunkára elvitt szentesi lakosok ellátatlan hozzátartozói részére az MNDSZ a Nemzeti Bizottságtól azt kérte, hogy azok annyi segélyt kapjanak, mint a hadbavonultak hozzátartozói. A városi Nemzeti Bizottság a Nemzeti Segély Bizottságon keresztül a kérésnek eleget tett. így sikerült a nőszervezetnek elérni azt, hogy a városban 215 család közel 650 fővel segélyben részesülhetett. Jelentős intézkedése volt az is, amikor március 8-án 150 budapesti és Borsod megyei nyomorgó gyermeket helyezett el Szentesen.9 Az elkövetkezendő időkben még más hasonló tettek fémjelzik a helyi MNDSZ munkáját. A Magyar Kommunista Párt városi szervezete sokrétű munkája mellett fontos feladatának tekintette, hogy megteremtse a maga ifjúsági szervezetét. Ennek érdekében a párt 1944. december 25-re ifjúsági nagygyűlést hirdetett a Tóth József színházterembe, és megalakította a Kommunista Ifjúsági Szervezetet. A helyi sajtó viszont 1945. január 23-i számában arról számolt be, hogy e hónap 21-én a Kommunista Ifjúsági Szervezet kezdeményezésére Szentesen is megalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Az alakuló gyűlésen ifjú Fazekas Antal ismertette a megjelent fiatalokkal a központi szövetség 12 pontból álló programját, és ezt követően az alábbiak szerint megválasztották az új ifjúsági szervezet vezetőségét: elnök dr. Honig Vilmos, alelnök ifj. Papp Lajos, titkár Szőke Albert, pénztáros Bakai Lászlóné, pénztári ellenőrök Buzi Sándor, Babovka József, jegyző Vass Imre, propagandavezető Fazekas Antal, továbbá még kilenctagú választmánnyal egészült ki az ifjúsági szervezet.10 Ezzel a lépéssel Szentesen is megtörtént az egységes demokratikus szellemű ifjúsági mozgalom megalakulása. A koalíciós pártok és a különböző tömegszervezetek életre hívásának, működésük első lépéseinek bemutatása a tárgyalandó Nemzeti Bizottság megalakulása, ténykedése szempontjából lényeges momentum. Mint azt látni fogjuk a Nemzeti Bizottság Szentesen is a koalíciós pártok, a szak- szervezetek delegáltjaiból jött létre, tehát csak ezek ismeretében alkothatunk szerepéről reális képet. A BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA A felszabadított Tiszántúlon sorra alakultak meg az első forradalmi népi szervek változatos formái, s ezek vették kezükbe az adott területen az élet irányítását, a mindennapos gondok megoldását, és kezdték meg az új Magyarország alapjainak lerakását. E spontán kialakult forradalmi népi szervekben közös vonás volt, hogy a vezető szerepet a kommunisták, a Tanácsköztársaság veteránjai, a munkásság, szegényparasztság és földmunkásság játszották. A Nemzeti Bizottság a forradalmi népi szervek közül a népi demokratikus átalakulásban — mint az Szentesen is megmutatkozott — jelentős szerepet játszott, működése a kezdeti időszakban az élet minden területét átfogta. Szegedet 1944. október 11-én szabadította fel a Vörös Hadsereg. Ezt követően a városban a népi demokratikus forradalom kibontakozásában számos fontos esemény történt. Itt alakult meg 1944. december 2-án az 1944 nyarán Budapesten illegálisan létrehozott Magyar Front folytatásaként a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, ’ Uo. 10 Szentesi Lap, 1945. január 23. sz. 215
