Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után
kormányzati kiadásokra, mely alapon a megyére 52 384 ft. esik. A megye egyetértett a kormány szándékával, hogy a megyei tisztviselőket egyenlő díjazásban részesítse a bíróságok hivatalnokaival, de a rendelkezésre álló összeg erre nem adott lehetőséget. A fizetések megállapításánál a tisztikar így sem került hátrányos helyzetbe. A főispán indokolta Csanád megye 4 járásra való felosztását is. Makó város rendezett tanáccsal bírt, így a felosztás tekintetében külön egységet, önálló választó- kerületet képezett. A megye Makón kívüli részei két országgyűlési választókerületre osztva olyan népes és egyúttal távol eső községeket képeznek —fejtette ki a főispán— hogy a csaknem 70 ezer embernek és 260 ezer katasztrális holdnak 2 járásba osztásával a közigazgatási feladatok nem láthatók el. Minden választókerület két járásra és így a megye 4 járásra való osztását tartották a legmegfelelőbbnek. Ezek alapján a járási és választókerületi beosztás összhangba került. A főszolgabírók és a járásuk helységeinek egy választókerületbe tartozásával a kormánypárt érdekében a választókat könnyebben a kezükben tarthatták. A választási kerületek és alkerületek megállapításánál a megye 95 847 fő népessége és a törvény 25. és 26. §-a szolgált alapul. Az állandó választmány szervezésénél a feladatok ellátásához alosztályok alakítását is szükségesnek tartották.101 1871. július 3-án a szervező küldöttség benyújtotta a megyeszervezésre vonatkozó javaslatát, amelyet a bizottmány elfogadott. A tervezetet a belügyminiszter által megadott szempontok szerint módosították. (A módosítások nem számottevő tartalmi vonatkozásúak voltak.) A küldöttségi javaslat, az előzetes belügyminiszteri jóváhagyás és az átdolgozás alapján a bizottmány 1871. október 2-án elfogadta a megye szervezési szabályrendeletét.102 Csanád megye szervezeti szabályrendeletének legfontosabb tényei és előírásai így foglalhatók össze: 1. Csanád megye szolgabírói járásokra beosztása103 A beosztott község Lélekszám Terület (kát. hold) NAGYLAKI VÁLASZTÓKERÜLET I. Központi (Makói) járás Apátfalva 3 928 9 391 Földeák 2 956 12 307 Lele 494 1 097 Lele puszta 100 f 7 534 Kopáncs puszta \3 624 Kiskirályhegyes 617 1 353 101 CsmL Biz. 1862/1871., 2068/1871., 3064/1871. jkv. CsmLBiz. ir. 3064/1871. Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848—1875. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIX. század. Szeged, 1978.179. old. Czizmadia Andor: Id. mű 134. old. 102 CsmL Biz. 2068/1871., 3064/1871. jkv. 103 CsmL Biz. ir. 3065/1871. Á belügyminiszter leiratában közölte, hogy a megye népessége 95 847 fő az 1870. évi népszámlálás szerint. Ha ezt az adatot pontosnak tekintjük, és Csanád megye szolgabírói járásokra beosztása alkalmával közölt népességi adatokhoz hozzáadjuk Makó 1870. évi népességösszeírási adatát; (Makó 27 449 fő, 37 939 kát. hold) úgy 552-vel kevesebb főt közöl a szolgabírói beosztás, mint a belügyminisztériumi adat. A járási beosztás adatainak egyes összeadásai hibásak. Az összesítések helyes adatait lásd a 104. 105. 106.107. számú jelzetekben. 192
