Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után
A községi igazgatás korszerűsítése: a községi számadások Amikor az alkotmányos megye a községek felügyeletét Csanád megyében átvette, a számadások területén hiányosságokat tapasztalt. Emiatt a járási szolgabíróknak meghagyta: a községek jegyzó'it, számadóit utasítsa, hogy a számadásaikat pontosan készítsék el, a községi képviselet által vizsgáltassák felül és 1867. december 31-ig terjesszék be a megyei számszéknek. A határozat azt is kimondta, hogy azt a jegyzó't, aki a határozatot be nem tartja, nemcsak hivatalából függesztik fel, hanem mint vétkes hanyagságot elkövető köztisztviselőt, hivatalából is elmozdítják.85 A községi pénztárak 1867-ben adóságokkal, s behajthatatlan követelésekkel voltak terhelve, s egyes számadások 20—25 évre visszamenőleg sem voltak felülvizsgálva. A községek vagyonának kezelésében a megye arra törekedett, hogy a községek azt célszerűen használják fel, a számadások a mindenkori helyzetről hű képet nyújtsanak, s azok bármikor ellenőrizhetők legyenek. Azonban hiába hozott a megye több határozatot a községi pénztárak és számadások kezelésére, a többféle kezelési rendszer mellett felülvizsgálatainak eredménye alig mutatkozott.86 Az igazságügyminiszter 1870. évi 21 954. szám alatt értesítette Csanád megyét, hogy az 1848. évi 11. törvénycikk 5. §-nak a megyei számszékek bírói hatóságára vonatkozó rendelkezéseit újabb törvényes intézkedés által megszüntette. Az 1868. évi 54. törvénycikk ugyanis a megyei számvevőszékeket sem 1. §-ában a rendes, sem pedig 25—27 §-aiban a kivételes bíróságok között nem sorolta fel. Csanád megye számszéke azt jelentette, hogy így a községi és árvaszámadások kellő rendben tartása nem valósítható meg. A megye felügyeleti jogára tekintettel, s a számadások felülvizsgálata, s hanyag vagy hibás számadások elmarasztaltatása érdekében szabályrendelet kibocsátását kérte.87 A megyei bizottmány elkészítette a szabályrendeletet, mivel nélkülözhetetlenné vált egy új pénztárkezelési és számadási rendszer megalkotása. A szabályrendelet értelmében a járási szolgabíróknak negyedévenként községi vizsgálatot kell tartaniuk az elöljáróság és képviselőtestület tagjai jelenlétében. Az alispán évenként egyszer ellenőriz a megyei számvevővel. A szétágazó kezelés egyszerűsítésére a községi pénztárakat haszonbéri, árvatári, községi közköltségi, tőkepénzek pénztárára osztották fel.88 A belügyminisztérium a szabályrendelet jóváhagyását mellőzte, hivatkozott a tárgyalás alatt álló községi törvényjavaslatra.89 II. A KÖZIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSE 1870-1871-BEN A KÖZIGAZGATÁS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS SZÉTVÁLASZTÁSA A helyi önkormányzatok általános reformját megelőzte az 1869. évi 4. törvénycikk, mely a közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztásával a törvényhatóságok hatáskörének korlátozásában nagy lépést jelentett. Több megye a törvényhatósági hatáskör korlátozása miatt feliratot küldött a törvény megváltoztatására. Csanád megye nem csatlakozott ezekhez a megyékhez. 85 CsmL Biz. 214/1867. jkv. 86 CsmL Biz. ir. 1068/1871. 87 CsmL Biz. 286/1871. jkv. 88 CsmL Biz. ir. 286/1871., 1068/1871. 89 CsmL Biz. ir. 455/1871. 188
