Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után
A törvény leszögezte, hogy sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok nem avatkozhatnak egymás hatáskörébe.90 Valójában ezzel a törvénnyel még nem sikerült teljesen megvalósítani a bíráskodás és a közigazgatás elválasztását, mert számos kihágás tárgyában, de más ügyekben is (pl. kegyúri terhek viselése) a közigazgatási hatóságok kezében maradt az ítélkezés, viszont a bíróságok is végeztek közigazgatási funkciókat (pl. telekkönyvvezetés).91 A közigazgatás és bíráskodás szétválasztása, mint törvény, elkerülhetetlen lépés volt a polgári államszervezet alapfeltételének megteremtése felé.92 Az 1869. évi 4 törvénycikk alapot nyújtott ugyan az új járásbíróságok kialakítására, de végsó' soron az 1871. évi 31. törvénycikk alapján megalakult királyi járás- bíróságok és királyi törvényszékek szüntették meg az önkormányzati vegyesbíróságokat. 1871-ben a Csanád megyei elsó'folyamodású királyi bíróságok számának és székhelyének kérdésében is tervezetet készített az országgyűlés képviseló'háza által kiküldött bizottság. A tervezet kidolgozására a megyei bizottmány egy külön bizottságot alakított, melynek feladata a törvényhatóság területén fekvő' minden város és község helyi viszonyainak vizsgálata volt (megfelel-e a törvényhatóság érdeke a járásbírósági beosztásnak vagy szükséges-e a változtatás). A bizottmány elnöke Hofbauer Sándor királyi tanácsos volt. Tagjai: Tarnay Antal másodalispán, Kovács József bizottsági tag, Juhász István Makó polgármestere, eló'adó Szél Ákos főjegyző'.93 94 A kiküldött bizottság előtt a képviselőtestületek nyilatkoztak a járásbíróságok elhelyezésére és a községek hovatartozására vonatkozóan. A megyei bizottmány a fentebb ismertetett összetételű ötös bizottság javaslata szerint elfogadta Csanád megye járásbírósági beosztását. A királyi törvényszék elhelyezésére a makói volt csendőr- laktanyát jelölték ki.91 Az igazságszolgáltatás állami szervezetében rendszeresített elsó'folyamodású bíróságok, mint járásbíróságok 1872. január 1-től kezdték meg működésüket.95 A TÖRVÉNYHATÓSÁGOK RENDEZÉSÉRŐL SZÓLÓ 1870. ÉVI 42. TÖRVÉNYCIKK ÉS VÉGREHAJTÁSA CSANÁD MEGYÉBEN A kormány méltányolta a megyei intézmény jelentőségét ismerve a merev köz- pontosításból származó veszélyeket. Célul tűzte ki, hogy célszerű rendezés által a gyors és pontos közigazgatás közegeivé tegye a törvényhatóságokat.96 Az 1870. évi 42. törvénycikk az első olyan jogszabály volt Magyarországon, amely meghatározta a törvényhatóságok jogkörét, szervezetét, a választások módját, rögzítette a kormányfelügyelet és befolyás eszközeit. A törvény kimondta, hogy a vármegyék és városok, mint önálló törvényhatóságok gyakorolják az önkormányzatot, elvégzik az állami közigazgatás közvetítését, 90 Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867—1875. Bpest, 1982. 50—52. old. Magyarország hatályos törvényei. Bpest. 1943.169—174. old. 91 A magyar bírósági szervezet és perjog története. LÓK, Bpest. 1961.155. old. 99 Sarlós Béla: Id. mű 23. old. 93 CsmL Biz. 356/1871. jkv. 94 CsmL Biz. 671/1871. jkv. Magyarországi Rendeletek Tára 1871. Bpest. 1871. 189—190. old. 95 A magyar bírósági szervezet és perjog története. LÓK, Bpest. 1961. 151—188. old. Magyar törvénytár 1869—1871. Bpest. 1896. 347—357. old. 96 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bpest, 119. old. 189
