Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után
A közbiztonsági intézkedések mellett meg kell említeni a börtönviszonyokat is ebben az időszakban. Csanád megye börtöne a megye székhelyén a makói megyeháza udvarán önálló emeletes épületben volt elhelyezve. A börtön 140 fegyenc befogadására volt alkalmas. A rabok a megyeházán és magánszemélyeknél takarító, favágó és kertészkedő munkákat végeztek napi 7—9 órában. Keresetükből semmit sem kaptak kézhez, azt be kellett fizetni a megyei pénztárba. Évenként lelki oktatást kaptak saját felekezetű lelkipásztoraik által.75 A börtönhelyiségek egészségtelenek, korszerűtlenek voltak, s nem szolgálták a letartóztatottak biztonságos őrzését sem, így lehetségessé váltak a szökések.76 Közlekedés, postaügy Az Aradot Makón át Szegeddel összekötő Arad-Csanádi Vasút építése érdekében több kezdeményezés történt a megye területén átvezető vasútvonal létrehozására. Figyelemre méltó volt Makó erőfeszítése a szükséges pénzalap megteremtésére. A vasútépítési tervekkel kapcsolatos kérdések a bizottmányi ülések legfontosabb napirendjei között szerepeltek. 1869-ben a Klein—Goldberger féle társulás folytatott szervezkedést a vasútépítés érdekében. A minisztérium követelései azonban nem voltak teljesíthetők. 1870. május 8-án a megye vezetői felhívást intéztek Csanád megye közönségéhez az Arad, Battonya, Mezőhegyes, Makó és Szőreg közötti, „két világvonalt összekötő másodrendű vasút kiépítését célzó részvénytársaság alakítására”. A részvényjegyzés eredményessége után a kormány végleges engedélyezésétől függött a vasútvonal kiépítése. Dobsa Lajos, Makó országgyűlési képviselője is lelkesen támogatta a vasútépítést. A hosszú évek során felmerülő problémák, pénzügyi nehézségek elhárítása után végül is 1883-ban épült ki a megye első vasútja. E vasútvonal állami kamatbiztosítás nélkül, teljes egészében az érdekeltek pénzalapjából és természetbeni megajánlásából létesült.77 Az önálló magyar posta fontos feladata volt a belső postahálózatnak, a posta- szállítási és kézbesítési vonalaknak minél tökéletesebb kiépítése. Az ipar és kereskedelem fejlődésével ez elengedhetetlenül szükséges volt. Ebben az időszakban Csanád megye postai közlekedése nem volt közvetlenül összekötve a fővárossal. Makóról Budapestre Szeged felé a postai összeköttetés még kompon keresztül történt a marosi állandó híd hiánya miatt. Ennek az volt a hátrányos következménye, hogy ősztől tavaszig a sebes folyású Maros jégzajlásai alkalmával a Maroson még a postakocsi sem mehetett át. A Szegedre és Budapest felé szóló küldeményeket emiatt napokig továbbítás nélkül tárolták a postahivatalban. A megye kérte a Makó és Vásárhely közötti közvetlen postaközlekedés életbeléptetését, vagyis Makóról csak Földeákig menő postajáratnak a még 3 mérfölddel távolabb fekvő Vásárhellyel és azon át Szegvárral való összeköttetését. így Csongrád és Csanád megye székhelyei érintkezésbe jutottak volna. A Postaigazgatóság a Makó-vásárhelyi küldöncpostajárat bevezetését nem engedélyezte, mivel ez a postakincstárnak tetemes költséget jelentett volna.78 Adóügy A megyei közigazgatás átvétele, szervezetének átalakítása nehézségekkel járt úgyannyira, hogy a minisztérium 1867-re nem tudott költségvetést előterjeszteni, 75 CsmL Biz. ir. 728/1868. 76 CsmL Biz ir. 640/1869. 77 Száz éves az Arad-Csanádi Vasút. Összeállította Koszó János. Kézirat, 1—29 old. 78 CsmL Biz. ir. 688/1871., 688/1871. jkv. 186
