Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
sekor a takarékosság volt a fő szempontja, azt remélte, ez az átmeneti időszak nem fog sokáig tartani. Úgy látja, a megyei törvényszék szervezete a törvényszéki tagok kevés száma miatt nem megfelelő. Rendes törvényszéki ülnök csak három van, a negyedik telekkönyvi igazgató, még egy ülnöki állást kért. Bár a három rendes ülnököt már felmentette a bűnügyekbeni előadományozásoktól, azt kizárólag az ügyészi és jegyzői hivatal végzi, kötelesek részt venni mind a négy törvényszéki ülésen, a rájuk háruló ügyeket képtelenek ellátni. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok szerint legalább 4 bírónak kell jelen lenni a tárgyalásoknál, ha az egyik ülnök akadályoztatása miatt nem tud megjelenni, a tárgyalást sem lehet megtartani. Csörgeő jóváhagyás reményében már ki is nevezte Szántó János volt cs. kir. tanácsost ülnöknek.322 Kérésének alátámasztására egy törvényszéki ügykimutatást is készített s csatolt kérelméhez.323 Az engedélyt ez alkalommal sikerült megszereznie.324 Ugyanekkor még 7 főt kinevezett tiszteletbeli szolgabíróvá, hogy a törvényszék működésében ne legyen fennakadás.325 * 1864-ben meg akarták reformálni a törvénykezést, azonban ez nem valósult meg.327 A törvénykezés szervezetében újabb változás nem történt, 1865-től csak személyi változások voltak. 1866 második felétől mindkét törvényszék elnöke a másodalispán lett, 1867-től ismét választott törvényszéki bírák működtek. A polgári perrendtartást 1868-ban szabályozták, s végül az 1871-ben életbe léptetett új törvénykezési szervezet létrejöttével szűnt meg az 1861-ben megalakult, 1861-ben alkotmányos tisztviselőkkel, 1861-től kinevezett hivatalnokokkal, 1867-től újra választott tisztviselőkkel működött Csanád megye Törvényszéke. Közigazgatás 1865—1867 között A kiegyezési tárgyalások megindulásával Csanád megye új tisztikart nyert. Áprilisban felmentették Csörgeő Antalt, a Helytartótanács ideiglenesen Dániel Antal első alispánra bízta a megye vezetését.327 Új főispánnak Bánhidy Albertet nevezték ki, aki 1865. szeptemberben vette át a megyét.328 Az országgyűlés egybehívása miatt a központi választmányoknak össze kellett ülniök. Itt ismét felmerült, hogy Makó külön választhat egy országgyűlési követet; 1861-hez hasonlóan Makó a megyei választmányra bízta a választás lebonyolítását. A központi választmány javaslatot tett az 1861. évi tanács visszaállítására Makón.329 1865. október 5-re összehívták Csanád megye bizottmányát, kizárólag abból a célból, hogy az országgyűlési követek megválasztása céljából megalakítsák a Középponti Választmányt. A bizottmány jegyzőkönyvbe iktatta ünnepélyes óvását a megye jelen kivételes helyzete s az ebből származható következmények ellen. A Középponti Választmány megalakításakor a választást mellőzték, közkívánatra az 1861-ben működött választmány névsorát felolvasták, s csak megerősítették tisztségükben; még az időközben elhunyt tagok helyét sem töltötték be, mivel enélkül is elég nagy számú maradt a választmány. 322 Uo. 121/1863. ein. sz. 323 Uo. 301/1863. ein. sz. 321 Uo. 406/1863. ein. sz. 325 Uo. 571/1863. ein. sz. 323 Uo. 154/1864. ein. sz. 327 Uo. 70/1865. ein. sz. 328 Uo. 171/1865. ein. sz. 328 Uo. 172/1865. ein. sz. 165
