Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

Az ekkor működő tisztikart mellőzték ez alkalommal, a főispán egyszeri alkalomra jegyzőt, tiszti ügyészt s szolgabírót nevezett ki.330 A Helytartótanács engedélyt adott arra, hogy Makó város 1861-ben működött képviselőtestületét visszaállítsák; a megyebeli községek elöljáróit az 1848. évi törvények értelmében válasszák.331

1865- ben lebonyolították az országgyűlési képviselőválasztásokat. A nagylaki kerületben Dedinszky Józsefet választották követté. Itt egy kis létszámú párt bizonyos Marianeszku Athanasz lugosi ügyvédet jelölte, de a szavazás elrendelésekor ezen párt emberei eltávoztak.332 A battonyai kerületben Markovics Antalt választották képviselővé, 28 szavazattöbbséggel.333 Makón a választás több napig tartott, katonaságot kellett kirendelni; végül Faragó Ferenc kapott többséget.3341866-ban bűnvádi eljárást is kezdeményeztek a makói választásoknál történt zavargások miatt, azonban végül senkit sem ítéltek el.335

Az egyenes adók továbbra is érvényben maradtak, s 1865-ben szintén katonai adóexecutiot kellett felhasználni a megyében.336

1866- ra a községi elöljárókat választották. Azonban ez sem volt problémamentes. Több nagylaki lakos kérte a bíróválasztás eredményének megsemmisítését. Az 1864, évi megállapodásra hivatkoztak, mely szerint 3 éven keresztül román, a következő 3 éven át pedig szlovák bírót választanak. 1866-ban román bírót kellett volna e szerint választani, azonban az 1866. évi elöljáróválasztáskor a szlovák lakosok keresztülvitték Mudrity György szerb nemzetiségű lakos bíróvá választását. (Nagylakon mindössze 20 házzal bírt a szerb nemzetiség). A főispán nem adott helyt az óvásnak.337 Palotán azonban zavargások miatt új választásokat rendelt el Bánhidy.338 Vizsgálatot rendelt el a csanádi és makói választásokkal kapcsolatban is a főispán,339 bűnvádi eljárás megindítására azonban nem vezettek a választásokkal kapcsolatos zavargások.

1866- ban ismét ínség tört ki a megyében, sőt ez alkalommal kolerajárvány is felépett. E kérdéssel nem foglalkozunk részletesen, a két nagy ínség feldolgozása külön tanulmányt igényelne.

A katonai bíróságok megszüntetése, a választások, a régi hivatalnoki kar leváltása, az alkotmányos megyei élet visszaállításának közeli ígérete a még meglevő cs. kir. hivatalnokok elleni indulatok elszabadulását vonta maga után. A csendőrségnek kellett közbeavatkoznia Makón, mikor a cs. kir. pénzügyőrség a dohányárulást kívánta megakadályozni.340

1867- ben megalakult Csanád megye önkormányzata, az alispán a csendőrség kivezénylését kérte a megyéből.341 1867. május 1-én az 1848. évi főispán, Návay Tamás vette át a megyét, s ezzel véget ért a provizoriumkori igazgatás. Ismét összeült Csanád megye bizottmánya, s kezdetét vette ismét a megye alkotmányos kormányzása.

330 Uo. 178/1865. ein. sz.

331 Uo. 185/1865. ein. sz.

332 Uo. 237/1865. ein. sz., ld. még a 136. sz. jegyzetet

333 Uo. 238/1865. ein. sz., 136. sz. jegyzet

331 Uo. 240, 241, 245, 246, 251/1865. ein. sz; 136. sz. jegyzet

335 Uo. 95/1866. ein. sz.

338 Csm. al. 3961/1865. ein. sz.

337 Csm. f. htó. 19/1866. ein. sz.

338 Uo. 29/1866. ein. sz.

339 Uo. 40, 95/1866. ein. sz.

318 Uo. 463/1866. ein. sz.

341 Csm. al. 2/1867. sz.

166