Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

szavazatszedő bizottság felállítását javasolta.13 Zsivora György élt jelölési jogával, s általában közfelkiáltással eldőlt a szavazás; a másodalispán személyére vonatkozóan kellett elrendelni személyenkénti szavazást. Aljegyzőt, levéltárnokot, a makói és nagylaki alorvost, az állatorvost, várnagyot, az irodai kezelő személyzetet a főispán nevezte ki.14 A megválasztott tisztviselők az 1848. évi esküt tették le, figyelmen kívül hagyva a főispáni utasítás rendelkezését.15 Első alispánná Markovics Antalt választották, aki 1848-ban is ezt a tisztséget viselte. A másodalispáni megbízatást szavazás útján Sánta Sándor nyerte el. (Csanád megye tisztikarának névsorát mellékletben közöljük.)

December 28-án került sor Zsivora György főispán beiktatására. A december 27-én törvényesen megalakult bizottmánynak bemutatta kinevező levelét, amelyet szó szerint bemásoltak a jegyzőkönyvbe. A főispán személyét örömmel fogadta el a bizottmány, azonban az előírt eskü szövegét félre tenni rendelte.16 Dobsa Lajos bizottmányi tag az eskü mellőzését javasolta, a főispán azonban ragaszkodott ahhoz, hogy esküt tegyen. Ezért a bizottmányra bízta, milyen szövegű esküt tegyen le; ennek javaslatára végül az 1848. évi esküt tette le.17 Zsivora György beszédében a főispáni kinevezés elfogadásának indoklásaként azt fejtegette, hogy a megyei alkotmányos élet elindításával el lehet érni, hogy „ami hazánkra nézve megvan, megtartassék, s ami még nincs, megszereztessék.”18

A bizottmány december 28-án 6 tagú küldöttséget választott a tisztviselők fizetésére vonatkozó javaslat kidolgozására; a küldöttség december 29-én terjesztette be javaslatát. A tervezet szerint a tisztviselők megyebeli hivatalos utazásra nem kaphatnak napidíjat, az irodai szükségletet a fizetésükből kell fedezni (kivéve a megyei irodát), az előfogatok megszűnésével előfogati általányt kapjanak; azoktól, akiknek hivataluk székhelyén van lakásuk (battonyai és nagylaki szolgabíró, élelmezési biztos), 100 ft-ot vonjanak le lakbér fejében a megyei pénztár javára, a tisztviselők fa s egyéb természetbeni járulékait szüntessék be. Ezután ismertették a javasolt fizetéseket. A javaslatot nagyrészt elfogadta a bizottmány. A küldöttség nem tett javaslatot a főispán fizetésére, a bizottmány azt is megállapította, s néhány esetben feljebb emelte a javasolt összeget.19

A bizottmány nem ülésezett folyamatosan, az ülések közti időszakra az ügyek vitelére küldöttségeket neveztek ki: építészeti küldöttség,20 marosi küldöttség,21 egészségre ügyelő küldöttség,22 közmunkára ügyelő küldöttség,23 kórházi küldöttség,24 25 adókivetési küldöttség.26 Az árvák ügyeinek áttekintésére egyelőre megbízottakat neveztek ki.26

13 CsmL Csm. Biz. 14/1860. jkv. sz.

14 Uo. 15—50/1860. jkv. sz.

15 Uo. 51/1860. jkv. sz.

16 Uo. 10/1860. jkv. sz.

17 Uo. 11/1860. jkv. sz.

18 Uo. 12/1860. jkv. sz. Zsivora György Deák Ferenc álláspontját fogadta el, aki „a kialakult helyzetet olyannak ítélte, amelyből békés úton — jó fejlődhetik.” Magyarország története 664. old.

18 CsmL Csm. Biz. 13, 54/1860. jkv. sz. Csanád megye nem állított fel közjogi választmányt, mint Somogy megye, hanem időről-időre küldöttséget jelölt ki egy-egy kérdés kidolgozására. Ld. Kanyar József: A megyei közgyűlés és bizottmányai Somogybán (1860—1871). (Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából) Bp. 1971. 291. old.

20 CsmL Csm. Biz. 55/1860. jkv. sz. A megyebeli építkezéseket ellenőrizte.

21 Uo. 56/1860. jkv. sz. A Maros töltéseinek állapotával foglalkozott.

22 Uo. 57/1860. jkv. sz. A megye közegészségügyére felügyelt.

23 Uo. 58/1860. jkv. sz. A közmunkakivetést végezte, a teljesítést ellenőrizte.

24 Uo. 62/1860. jkv. sz. A megyei kórházi alapot kezelte.

25 Uo. 59/1860. jkv. sz. A megyei háziadót vetette ki.

133