Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
A BIZOTTMÁNY VÉLEMÉNYE AZ OKTÓBERI DIPLOMÁRÓL, AZ 1848. ÉVI TÖRVÉNYEK KÖVETELÉSE December 29-én Csanád megye feliratot intézett Vay Miklós főkancellárhoz, hivatali címe feltüntetése nélkül, amelyben kijelentette, hogy a bizottmány az 1848. évi XVI—XVII. t. c. alapján alakult meg, s az 1848. évi törvények s jogállapot csorbítatlan visszaállítását követeli, a pátensek által előidézett változásokat nem ismeri el törvényesnek. Vay „Öméltóságára” az ország és a kormány közti közvetítőként tekint, s az 1848. évi törvények visszaállítása s az országgyűlés mielőbbi összehívásának kieszközlésére kéri26 27. Csanád megye ezzel a felirattal Pest megye álláspontjához csatlakozott.28 Más megyékhez hasonlóan követelte a bizottmány azt is, hogy térhessenek haza az emigráltak.29 30 A Februári Pátens elleni tiltakozás megfogalmazásában viszont Nógrád megye átiratát tekintette a bizottmány a saját véleményéhez legközelebb állónak, s fogadta el mintaként. E szerint sem az Októberi Diplomát, sem a február 26-án kibocsátott manifestumot nem tekinti törvényesnek a megye. Hazaárulónak tekinti Csanád megye is mindazokat, akik az országgyűlés törvényhozási körét, és az adó és katonaállítás körébeni illetékességét megrendíteni kívánnák, s részt vesznek a Birodalmi Tanács felállításában vagy működésében.80 A TÖRVÉNYKEZÉS 1861-BEN Csanád megye bizottmánya —• más megyékhez hasonlóan — nem ismerte el az osztrák polgári és büntető perrendtartást Magyarországra nézve érvényesnek. Január 7-én feliratban kérték Apponyi György országbírótól, hogy a megyei törvényszék visszaállítását 6 héten belül eszközölje ki, mert a jelenlegi bizonytalanság mind az ország, mind az egyének szempontjából káros. Ha 6 hét múlva nem történik meg törvényesen a megyei törvényszék visszaállítása, Csanád megye felállítja megyei törvényszékét.31 Apponyi György válaszában az országbírói értekezlet eredményének bevárására kérte a megyét. Újabb feliratában a bizottmány ígéretet tett az értekezlet eredményének bevárására, de megismételte azt a kérését, hogy Csanád megye önálló törvényszéket kapjon, mert az abszolutizmus éveiben lakosai a távol eső Gyulai Törvényszékhez voltak kénytelenek fordulni jogügyeikben.32 Csanád megye a törvénykezés kérdésében Deák álláspontjához állt közel, aki Pest város közgyűlésében elítélte azon megyéket, amelyek már felállították törvényszéküket. A jogéletre károsnak tartotta a rögtönzést, viszont törvényszünetet sem lehet elrendelni, az ügyfelek érdekében.33 A január 16-án kelt királyi leirat felszólította 26 Uo. 60/1860. jkv. sz. 27 Uo. 65/1860. jkv. sz. 28 Pest megye feliratát ismerteti Szabad Gy. im. 188. old. Általában Pest megye tett közzé először olyan feliratokat, amelyek az emigráció véleményéhez álltak közel. A többi megye radikalizmusa vagy konzervativizmusa mutatójaként tekinthető, hogy egy-egy kérdésben csatlakozott-e vagy elutasította Pest megye álláspontját. 28 CsmLCsm. Biz. 84 1/2/1860. jkv. sz. A főkancellárhoz intézett feliratot a bizottmány. 30 Uo. 443, 445/1861. jkv. sz. Nógrád megye feliratát idézi s az országos tiltakozási hullámot ismerteti Szabad Gy. im. 263—266. old. 31 CsmL Csm. Biz. 19/1961. jkv. sz. 32 Uo. 41/1861. jkv. sz. 33 Szabad Gy. im. 196. old. 134
