Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

feltétlen bizalmat.5 Ezután a főispán a közcsend és rend fenntartására ideiglenesen szolgabírót, főügyészt és jegyzőt nevezett ki.6

A 17 főispáni kiküldött beszámolt a községi képviselők megválasztásáról; a községek 200 lakos után választhattak 1 képviselőt, így összesen 444 fő megválasztására került sor. A képviselők községi megoszlása a következő volt: Makó város 140, Apátfalva 21, Csanád 16, Nagylak 50, Sajtény 18, Tornya 12, Battonya 44, Kövegy és Kiskirályhegyes 32, Földeák 15, Mező-, Tót- és Reformátuskóvácsháza 15, Apácza és Földvár 11, Marczibányi- és Reformátusdombegyháza 6, Kunágota és Bánhegyes 10, Kisiratos 10, Kevermes és Dumiratos (Dombiratos) 17, Pitvaros, Ambrózfalva, Majlát és Albertfalva 25, Lele 2.7 A küldöttekből megalakult közgyűlés közfelkiáltással választotta meg az állandó bizottmány tagjait.8

Több országos politikust is tiszteletbeli bizottmányi taggá választott a közgyűlés : Deák Ferencet, Eötvös Józsefet, Erdélyi Vazult (nagyváradi püspök), Horváth Mihályt, Ivackovic Prokopot (szerb metropolita-patriarcha), Klauzál Gábort, Lonovics Józsefet, Lónyay Menyhértet, Teleki Lászlót.9 Az egész országban általános jelenség volt neves politikusokat és emigránsokat beválasztani a megyei bizottmányokba.10 11

1848-ban 80 tagú volt az állandó bizottmány, amelyben a községi bírók, jegyzők, esküdtek is benne voltak. 1860-ban 225 tagú bizottmányt választottak, s később tagjai lettek az ezután megválasztott községi bírók is. A községi bírók s lelkészek beválasztása a bizottmányba általános gyakorlatnak tekinthető, így volt ez Szabolcs megyében is.11 Az 1848. évi bizottmányi tagok közül az 1860-ban választottak között 28 szerepelt, nem értve ide a később megválasztott községi bírókat. Csanád megye bizottmányának összetételéről a jegyzőkönyv kevés adatot közöl, s ezért adatok hiányában a társadalmi összetételt nem tudjuk pontosan meghatározni. A jegyzőkönyvben a névsorban a név mellett nem szerepelt a foglalkozás, csak a lelkész, tanító van feltüntetve, s némely esetben, hogy hol birtokos valaki; 1—-1 esetben olvasható a név után cserepes, fakereskedő, csizmadia megjelölés. Csanád megyében Nagylak mezővárosban kb. 10 ezer szláv és román lakos volt, Sajtény teljesen román lakosságú, Csanád községben román és szerb lakosok éltek. Nagylak 50, Sajtény 18, Csanád 16 képviselőt választhatott a megyei bizottmányba. Szerepelt a tanító, lelkész, a jegyzőkönyvben olvasható nevek alapján feltehető, hogy a nemzetiségi lakosság képviselve volt.12 Annak ellenére, hogy 1—2 kézműves, kereskedő is megtalálható a bizottmány tagjai között, túlsúlyban a birtokos nemesség s az értelmiség volt, a vezető szerep mindenképpen ezek kezében volt, tehát Csanád megyében sem valósult meg, mint sehol az országban, a népképviselet 1860-ban.

Az újonnan megalakult bizottmány december 28-án választotta meg az új tisztikart. A főispán arra az esetre, ha közfelkiáltással nem lehet megállapítani a többséget,

6 CsmL Csm. Biz. 2/1860. jkv. sz.

•Uo. 3/1860. jkv. sz.

7 Uo. 4/1860. jkv. sz., Szabolcs megye bizottmánya pl. nagyobb létszámú volt, még akkor is, ha a Csanád megyei bizottmány létszámához hozzáadjuk a választott tisztviselőket és a községi bírákat is. A Szabolcs megyei bizottmány létszámáról ld. Balogh István: A megyei önkormányzat működése Szabolcsban 1848—1872 között (Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Bp. 1971. 217—218. old.

8 CsmL Csm. Biz. 5/1860. jkv. sz.

• Uo. 6/1860. jkv. sz.

10 Szabolcs megyében pl. 23 tiszteletbeli bizottmányi tagot választottak; köztük 8 emigránst, 7, 1848-ban miniszterséget viselt személyt vagy leszármazottját. Balogh István im. 217—281. old.

11 Balogh István im. 217—218. old.

18 Szabad Gy. im. 180. old.

132