Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása (1849–1854)
jelentette a kerületi főispánnak: . a titkári állomásra — azért, mert arra folyamodók nincsenek, de azért is, mert oly egyént, kiben teljesen bízni lehetne, ki azon hivatalnak megfelelhetne, s aki végre arra alkalmas volna, e megyében nem ismerek — hármas ajánlást nem tehettem.” Az eddigi titkárt — Wolkenberg Józsefet — a tisztség betöltésére teljesen alkalmatlannak nevezte, s mivel az nem is pályázott, az ajánlottak közül kihagyta. Pályázó hiányában a volt megyefőnöki irodai kiadót — Kossá Lászlót — ajánlotta a titkárságra, mint olyan személyt, akit „a tapasztalás után a kellő képességgel felruházottnak, s hosszú próbálás folytán ezen állomásra teljesen alkalmasnak” ismer.90 Nem árt tudni, hogy Kossá László (33 éves ügyvéd) Csongrád megyébe érkezése előtt Bonyhády Istvánnal együtt Baranya megyében hivataloskodott. Amikor Cseh Eduárd (volt Baranya megyei alispán, később kormánybiztos) nagyváradi kerületi miniszteri biztos valószínű ajánlására 1850 áprilisában kinevezték Bonyhády Istvánt (volt Baranya megyei főszolgabírót) Csongrád megye főnökévé, az ő hívására jött el Kossá László Baranyából, s foglalta el a megyefőnöki iroda kiadói tisztét. Nem véletlen tehát, hogy Bonyhády megyefőnök bizalmi emberével szerette volna betölteni a titkári állást, még azon az áron is, hogy a valóságtól eltérően pályázók hiányáról tett jelentést a kerületi főispánnak. A volt titkár —- Wolkenberg József — ugyanis megpályázta régi hivatalát. A titkári állás kivételével a többi irodai tisztségre Bonyhády megtette a hármas jelölést, kiemelve az első helyen ajánlott személyeket: — fogalmazó Nátly Ede 22 éves, jogi tanulmányokat végzett. 1847-tól a forradalom kitöréséig Temes megyében szolgált. A forradalom leverése után a Csongrád megyei megyefőnöki hivatalban volt ingyenes gyakornok. A német és szerb nyelvben kiválóan képzetta — kiadó Dudás Antal 25 éves, jogi tanulmányokat végzett. 1846-tól a Királyi Táblánál jegyzőként szolgált. Később a Csongrád megyei megyefőnöki irodában ideiglenes fogalmazóként alkalmazták. Németül nem tud, ezért nem alkalmas az általa pályázott fogalmazói posztra. — lajstromozó Kucsera József 32 éves, jogi tanulmányokat végzett. A Helytartó Tanácsnál volt írnok, majd a megyefőnöki irodában is írnokként alkalmazták. Németül jól tud. — 1. sz. írnok Csór József 41 éves, 24 évig a cs. kir. katonaságnál szolgált. A német nyelvben tökéletes, szerbül is tud. A magyart kielégítően érti. — 2. sz. írnok Gulyás Mihály 37 éves, ügyvéd. A megyefőnöki irodában írnokként működött. A német nyelvben közepes. Az írnokok számának csökkentésével kapcsolatban Bonyhády megyefőnök megjegyezte: „... tapasztalatból tudom, hogy a két írnok — a tervezett könnyítés mellett is — a teendőket elvégezni teljesen képtelen volna, s ebből sokszor talán igen káros következményű hátramaradás származni fogna, egyszersmind ezeken kívül még legalább négy írnoknak napidij melletti felfogadhatását és használhatását megengedtetni kérem.”91 Bonyhády a megyefőnöki iroda személyzetére vonatkozó javaslatait 1851. április 30-án továbbította a kerületi főispánhoz. Ezután látott hozzá a megye területi beosztását érintő javaslatainak elkészítéséhez, ill. a megyei közigazgatási tisztségekre beérkezett pályázatok értékeléséhez. Augusz előzetes meghagyása értelmében jelentenie kellett, ha az előírt szervezési előmunkálatokkal elkészült. A kerületi főispán ugyanis ehhez kívánta igazítani Csongrád megyei látogatását. Bonyhády már május 80 Uo. 81 Uo. 121
