Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása (1849–1854)
felelően Geringer elnöklete alatt felállították a „cs. kir. politikai közigazgatási szervezeti bizottmány”-t, melyben helyet kaptak az újonnan kinevezett kerületi főispánok is. A belügyminiszter a „végleges” szervezés határnapjául 1851. január 1-jét jelölte meg: az új hatóságoknak ezen a napon kellett megkezdeniök működésüket. A szervezés a vártnál lassúbb ütemben folyt. A helytartóság csak 1851. április 10-én kezdte meg működését. Vezetője 1852 márciusáig Geringer volt, ideiglenes helytartói minőségben. A katonai és polgári kormányzóvá 1851 októberében kinevezett Albrecht főherceg csak 1852 április elején vette át teljesen helytartói hatásköréti A kerületi kormányzatok vezetőit, a kerületi főispánokat 1850. november 9-én nevezte ki az uralkodó. Az új kerületi kormányzatok 1851. január 1-jével léptek életbe. Az új megyei hatóságok és járási hivatalok 1851 folyamán kezdték meg működésüket.82 Az ország közigazgatási rendszerében történt 1850. szeptemberi változtatások Csongrád megyét is érintették. Cseh Ede miniszteri biztos szeptember 26-án kelt leiratában tájékoztatta Bonyhády megyefőnököt, hogy Magyarország újabb politikai rendezése során Csongrád megyét és vele együtt Szeged városát a nagyváradi kerületből a pest-budai kerületbe tették át. Ennek értelmében felszólította, hogy a hátralévő jelentéseket már ne hozzá, hanem a pest-budai kerület miniszteri biztosához küldje. Egy nap elteltével hasonló értelmű felszólítást kapott Koller Ferenctől, a pest-budai katonai kerület miniszteri biztosától is.83 Az új politikai kerületek tényleges kialakításáig Koller intézte a kerület ügyeit. Megbízatása november 25-én járt le. Ekkor hozták nyilvánosságra, hogy az új beosztásnak megfelelően létrehozott pestbudai kerület főispánjává Augusz Antal volt tolnai kerületi főispánt nevezték ki.84 Augusz december közepén foglalta el hivatalát. Megérkezéséig az ügyeket egy Gombos nevű irodai előadó intézte mint helyettes miniszteri biztos.85 Az újonnan kinevezett pest-budai kerületi főispán 1851 első hónapjaiban ismerkedett kerületével. A tényleges szervező munka megkezdése előtt részletes adatszolgáltatásra szólította fel az újonnan kinevezett megyefőnököket. Az állásában megerősített Bonyhády István megyefőnökhöz — ki április 14-én tette le a hivatali esküt a kerületi főispán előtt — április 19-i keltezéssel juttatta el a szervezéssel kapcsolatos utasításait. Ebben felhívta a megyefőnök figyelmét, hogy „...megkezdett hivatalos- kodása első s nem csekély munkásságát igénylő teendői közé tartozik: a legfelsőbb bizalomból kormányzása alá helyezett közigazgatási hatóság szervezésének minél sikeresebb s lehető gyorsabb eszközlésére vélem együtt közreműködni.”86 Felsorolta azokat a szempontokat, melyek figyelembevételével a megyefőnöknek el kellett készítenie Csongrád megye új közigazgatási rendjére vonatkozó véleményes jelentését. A megadott főbb szempontok a következők voltak: — a megye és az azt alkotó közigazgatási járások területi határainak kialakítása, — a kinevezendő hivatali személyzettel kapcsolatos tudnivalók, — a szolgaszemélyzet alkalmazásának rendje. A megye területi beosztásával kapcsolatban utasította a megyefőnököt, hogy állítsa össze a jelenleg létező járások, ill. az ezekbe tartozó városok, községek, falvak és puszták névjegyzékét. Ha szükségesnek látja valamelyik községnek egyik járásból a másikba való áttételét, erre vonatkozó jelentését tegye meg. Ennél a pontnál megjegyezte, hogy „...az egyes községeknek csupán a közigazgatás jövőrei jobb kezelése végett eszközlendőátkebelezései felől az illető községek is kellően értesítendők, 88 88 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár 42—43. o. 83 CsmL (Szf) 6645, 6666/1850. Megyefőnöki ir. 81 CsmL (Szf) 8161/1850.) Megyefőnöki ir. 85 CsmL (Szf) 8746/1850. Megyefőnöki ir. 88 CsmL (Szf) 2992/1851. Megyefőnöki ir. 119
