Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Rigó Jázonné: Nemzetiségeink oktatásának alakulása a Dél-Alföldön a népi demokratikus forradalom időszakában

A realitásokon át kell, hogy vezessen az utunk a környező dunai népekkel, s legelső­sorban a saját megmaradó nemzetiségünkkel való lelki megbékélés lesz, a szociális és demokratikus népi gondolat jegyében.” Nyomatékkai szólít fel a tanulók közötti faji, vallási, vagyoni megkülönböztetés elkerülésére. Az akkori viszonyok között a legátfogóbb kifejezése volt, mit kell tenniük a pedagógusoknak a demokratikus szellemű oktatás megteremtéséért. Révész püspök utasításának alapgondolatai megegyeznek a Kommunista Párt állásfoglalásával. Előremutató nyilatkozata úttörő volt, baloldalibb álláspontot követett, mint később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezetőinek többsége. így a spontán módon megindult nemzetiségi oktatás megerősítést talált Révész püspök nyilatkozatában. A közoktatás helyzetének alakulása szoros kölcsönhatásban állt hazánk nemzet­közi és belpolitikai helyzetében végbement változásokkal. Az Ideiglenes Kormány működésének megkezdésekor már kirajzolódtak a forradalmi és reakciós erők közötti harc körvonalai a közoktatás területén is. Az iskolák megnyitása, az oktatás megkezdé­se ellen nyíltan még a reakciós erők sem mertek fellépni. A tárgyi feltételek megterem­tésére irányuló munkában megvalósult a helyi forradalmi szervek és pártok, szülők, iskolafenntartók és pedagógusok összefogása. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezetőinek politikai koncepciója 1945 nyarán, minél kisebb és kevesebb lépést tenni az oktatási rendszer és az oktatás tartalmi megváltoztatásában. Minél többet átmenteni a letűnt rendszer embereiből és szelleméből. Hasonló módszer és gondolat tapasztalható a szomszédos országok népeivel való kapcsolat felvételénél. 1945 nyarán kezdeményezés történt a „Balkán Bizottság” újjáalakítására.8 9 A tervezet szövegből kitűnik a nacionalizmus továbbélése. Szó esik és vita folyik a diplomáciai kapcsolatok normalizálásáról, a kulturális kap­csolatok megindításáról olyan államokkal, amelyekkel a múltban nem állott fenn. A reakció így érvel: Minden hivatalos kulturális szerződésnek politikai következmé­nyei is vannak. Politikailag pedig a Dunamedencében a környező államoknak és Magyarországnak a viszonya olyan cseppfolyós, hogy nem volna kívánatos a kibon­takozásnak elébe vágni. Határozottan kimondják: „Meg kell várni a békeszerződést!” Egy másik vélemény szerint a „politikailag kényes kérdések megoldását éppen a kul­turális kapcsolatokkal lehet elősegíteni”.10 De olyan nézet is kialakult, hogy a szomszéd államokban a magyar kisebbségek aránylag nagy tömegei élnek, a felvett kulturális közeledést a kisebbségek kulturális ügyének rendezésével kell kapcsolatba hozni. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté­rium részéről megindult az információ szerzése arra vonatkozóan, hogy a környező országokban a magyar nemzetiség számára milyen oktatási, kulturális feltételeket teremtettek.11 Véleményük szerint Csehszlovákia jelenti a legnehezebb feladatot. Romániában — a jelentések alapján — a kormánykörök erőteljesen hangoztatják a román-magyar együttműködés szükségességét. A magyar nemzetiségekkel való hiva­talos bánásmód is arra mutat, hogy a kapcsolatok kibontakozásának kedvezőek a feltételei. Jugoszláviával látják a legkedvezőbbnek a kapcsolatok felvételét. Fontosnak tartja a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a kialakítandó kapcsolatokat az itt élő magyarság szempontjából is. Nem kis önelégültséggel jegyzik meg, hogy az iskolaügy vonalán a magyar kormányzat eddig is megtett minden tőle telhetőt. Azaz megengedte, hogy a szerb és horvát iskolákban az oktatás meginduljon, nem tesz érdekében, sem ellene semmit egészen 1945 második feléig. 8 Új Magyar Központi Levéltár VKM irata.40005/1945. 10 Új Magyar Központi Levéltár VKM 62840/1946. 11 Új Magyar Központi Levéltár VKM Nemzetiségi ügyek 62840/1946. 88

Next

/
Thumbnails
Contents