Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig

leti terület kormánybiztosa intézkedett a leltározandó zsidó vagyonból német katonai alakulatok részére történő igényléseknél követendő eljárásról.7

Nemsokára új fogalomként került használatba a „Közép-tiszai hadműveleti terület kormánybiztosa” megnevezés. Ezt a tisztséget a kormány előbb gróf Bethlen Bélára bízta, majd dr. Molnár Imre került a helyére, aki egyúttal Csongrád vármegye főispánja volt.

Kapkodnak a városi hatóságok...

Vásárhelyen is „különleges közigazgatási rendszabályok” léptek életbe.8 A harci események, a front közelsége, a hatóságok kapkodása hova—tovább pánikhangulatot keltett. Egy későbbi keltezésű ügyiratnál találtunk utalást arra, hogy a „városi hivatalos iratokat elszállító kiürítő vonatot” Csíkszeredáról pl. augusztus 30-án indították el, máshonnan már augusztus 29-én.9

Szeptember 6-tól a 2. Ukrán Front csapatai felzárkóztak a Dél-Erdélyben védelmi harcokat folytató román hadsereg vonalához. Másnap pedig az 1. és 4. román hadsereg, továbbá a Tudor Vladimirescu hadosztály a 2. Ukrán Front kötelékébe lépett, s ettől kezdve együtt harcoltak Magyarország felszabadításáért. Megérkezett a 6. szovjet páncélos hadtest is Nagyszeben térségébe, hogy támogassa a hadműveleteket.

Ugyan mi mással lehetett volna a hátország figyelmét elterelni, mint a zsidókérdéssel, a zsidó vagyonok „rendezgetésével”. A helybeli újság arról lelkendezett, hogy legkésőbb október 1-ig birtokba helyezik azt a 119 földigénylőt, aki az elkobzott 100 holdon felüli zsidó birtokból kapott. A szegedi pénzügyi igazgatóság kimutatást kért a zsidó tulajdonban levő tüzelőanyagokról. A főispán a zsidók által „elhagyott” ruházati cikkek értékesítéséről intézkedett, s összeírták a zsidók ingatlanait. Tucatnyian akadtak Vásárhelyen, akik zsidó üzletek kiutalásáért ostromolták a hatóságokat.10

A belügyminiszter szeptember 6-án fölmentette tisztségétől dr. Endrey Béla főispánt, de maghagyta Baja város főispáni székében.11

A hadműveleti kormánybiztosság Szegedről több intézkedést bocsátott ki, főleg a szükségóvóhelyek, óvófülkék létesítésével kapcsolatban.12 Működött a városban egy „óvóhelyépítési biztos” is.

A kisegítő parancsnokság elrendelte az 1924. évfolyambeliek sor alá állítását.13 Ugyanekkor újrasorozták az 1905—1908 és az 1915—1918. évfolyambelieket.

Ebben az időben tett jelentést a polgármester a már említett fehérorosz, ukrán stb. menekültek elhelyezési lehetőségeiről. Keserűen fűzi hozzá, hogy „...egyidejűleg azonban tisztelettel be kell jelentenem, hogy az illetékes O(rszágos) M(ozgóstítási) Kormánybiztos törvényhatóságunk kiürítését elrendelte hadműveleti okokból, és

7 CsmL Hf 03831/1944. VIII. ügyoszt. Egyébként a pontos cím: A keletmagyarországi terület német parancsnoka mellé kinevezett m(agyar) kir(ályi) kormánybiztos és a keleti hadműveleti terület kormánybiztosa”.

8 CsmL Hf II 300/1944—17 091/1944. sz.

9 CsmL Hf Hódmezővásárhely thj város polgármesteri hivatalának elnöki iratai (Továbbiakban: ein.)012126/1944. ein. Dr. Dura Lajos Csíkszeredái számvizsgáló alkalmaztatását kéri.

10 CsmL Hf 490/1944—17 099/1944. szept. 7. és 17107/1944.—Hódmezővásárhelyj th város főispánjának iratai 336/1944. főisp. (Továbbiakban: főisp.)

11 CsmL Hf II 300/1944—17 282/1944. sz.

12 CsmL Hf II 354/1944—17 187/1944. szept. 9.

18 CsmL Hf II 195/1944—17 329/1944. szept. 11.

6