Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Kovács László: A Független Kisgazdapárt az 1945-ös nemzetgyűlési választásokban Csongrád megyében
döntően birtokosparaszti bázisa az utóbbiaknak kedvezett, így 1945 szeptemberére a párt vezetése a Nagyiván-csoport kezébe ment át, s ez rányomta bélyegét a szegedi választási küzdelemre is. Ugyanakkor ennek a jobboldali fordulatnak a városon túlmutató jelentősége is volt, mert ebben az időben csak a szegedi KGP-szervezet rendelkezett sajtóval. A többi városban korábban koalíciós lapként induló újságok ekkorra egyértelműen az MKP orgánumaivá váltak, a választási hadjáratban szinte kizárólag e párt propagandáját szolgálták.8 így a KGP szegedi vezetői által írt és szerkesztett Szegedi Hírlapot igyekeztek az egész megyében terjeszteni. Hangneme, cikkei, állásfoglalásai jelentősen befolyásolták a politikai hangulatot a többi helységben is. Hódmzővásárhelyen az 1944. október 23-án megalakult Várostanácsban már két fővel képviseltette magát a Kisgazdapárt. A városi szervezet kiépítése novembertől januárig megtörténik, s ezután elkezdődik a szervezőmunka a tanyai körzetekben is. A párt elnöke Karácsonyi Sándor lett, aki kezdettől fogva a baloldal támadásainak kereszttüzében állt. Hódmezővásárhelyen a KGP-ben Tárkány Szűcs Ferenc képviselte a radikálisabb, inkább a kisparasztság érdekeiért síkraszálló irányzatot, de 1945 Őszéig még nem alakultak ki olyan éles ellentétek a párton belül, mint Szegeden. A helyi pártszervezet 1945. január 18-án, a Vásárhely Népében közzétett 10 pontos programja demokratikus jellegű, a társadalom azon dolgozó rétegeinek érdekeit fejezi ki, amelyek képviseletére a Kisgazdapárt ideológiájánál, hagyományainál fogva vállalkozhatott. A földreform végrehajtása során a Kisgazdapárt itt is fellépett az általa jogtalannak ítélt igénybevételek ellen, de tárgyalások útján e kérdés is rendeződött. A május elsejétől gyakrabbá váló népgyűléseken a KGP helyi vezetői a demokratikus erők összefogásának szükségességéről, a reakció elleni következetes fellépéséről beszélnek. Minden esetben megfogalmazzák az általuk képviselt agrárnépesség sajátos érdekeit, s a néphatalmi szervekben a döntések meghozatalánál igyekeznek ezeket hathatósan képviselni, e tevékenységük azonban nem párosul durva kommunistaellenes propagandával. Mindezek következtében a választások idejére Hódmezővásárhelyen nem éleződik ki úgy a pártközi küzdelem, mint a megye más területein. Szentesen a Kisgazdapárt újjászervezése csak 1944 decemberében kezdődik el és 1945 nyaráig elhúzódik. Több tényező nehezíti a párt feléledését. Az 1930-as években Szentesen kialakuló kisgazda-szociáldemokrata ellenzéki blokk a kormány erőteljes fellépését vonta maga után: 1936-ban a KGP helyi szervezetét feloszlatták, vagyonát elárverezték. így a második világháború alatt a KGP káderei passzivitásba vonultak, a párt szervezeti keretei szétestek, s az eleve hátrányt jelentett a felszabadulás utáni újjászervezés szempontjából.9 Az indulás politikai körülményei sem voltak olyan kedvezőek a KGP számára, mint Szegeden vagy Hódmezővásárhelyen. A front elvonulása után megszerveződő új helyi hatalom pozíciói az MKP kezébe kerültek, ám Szentesen a kommunisták az első időben gyökeres, a proletárdiktatúra felé mutató társadalmi változások megvalósításának szándékával léptek fel. Ez szükségképpen bénítólag hatott a kommunista párton kívüli demokratikus erők aktivizálódására. Ugyanakkorbelsőválsággalisküzd a KGP még csak alakuló szentesi szervezete, mert vezetőjét, a jobboldali múltú Fekete Imrét a baloldal kezdettől élesen támadja, majd áprilisban vizsgálat indul ellene, melynek következtében internálják. 8 E tekintetben Csongrád kivétel, ugyanis ott a Csongrád Népe lapra a Kisgazdapártnak még ebben az időben is jelentős befolyása volt. 9 Lásd erre: Takács Edit: Szentes a második világháború alatt és a város népi demokratikus fejlődésének kezdeti szakasza (1939—1944). Bölcsészdoktori disszertáció, Szeged, 1982. Kézirat. 34—51. o. 68
