Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Kovács László: A Független Kisgazdapárt az 1945-ös nemzetgyűlési választásokban Csongrád megyében

Mindezt figyelembe véve érthető, hogy a választásokat megelőzően a Kisgazda- párt Szentesen nemigen tudja befolyásolni az eseményeket. Nem rendelkeznek olyan pozíciókkal, mint a szegedi vagy hódmezővásárhelyi kisgazdák. A helyi nemzeti bizottság elnöke kommunista, alelnöke a szakszervezetek képviselője, s az NB-ben erős baloldali befolyás érvényesül.10 A bizottság sorozatos követelései a párt megtisztítására, a reakció elleni határozatok deffenzívába kényszerítik őket, s ez nem csak a választási küzdelmet, hanem a választási eredményeket is nagyban meghatározta.

Egészen más volt a helyzet Csongrádon ahol rendkívül erős helyi KGP-szervezet jött létre, és a párt vezetői — főleg Sághy János pártelnök — 1945 tavaszára számos hatalmi pozíciót birtokoltak. A helyi koalíciós lap is a KGP kezdeményezésére jelenik meg, s a Csongrád Népét Sághy kezdettől fogva saját pártja szolgálatába állítja.

A KGP helyi vezetője igen nagy tekintéllyel bírt a csongrádiak körében a fel- szabadulás napjaiban tanúsított bátor magatartása miatt. Sághyék a katonai páncélautók mellett kerékpáron haladva demonstrálták, hogy a polgári lakosságnak nincs félnivalója a szovjet katonáktól. A városban levő holttestek eltemetését Sághy János személyesen irányította. Azonnal kapcsolatba lépett a város szovjet katonai parancsnokával, megszervezte a közrend biztosítását. Ehhez képest a kommunisták jóval később kapcsolódtak be a város felszabadulás utáni életébe. A helyi MKP-szervezet csak november 26-án alakult meg, s a pártszervezés szektás szellemben folyt. A helytelen tömegpolitika következtében sok szimpatizáns a többi párthoz csatlakozott.11

Az MKP és a KGP között már 1945 februárjától éles politikai küzdelem bontakozott ki, s bár a földreform végrehajtása idején „fegyverszünet” volt a pártok között, később még hevesebben lángolt fel a vita. Az MKP támadásai elsősorban Sághy János személye ellen irányultak. 1945. július 9-én a KGP-képviselők nélkül ülésező nemzeti bizottság megvonta a bizalmat tőle, s helyette a kommunista Nagy Ferencet választotta meg elnöknek. Ugyanakkor az MKP és az SzDP visszahívta képviselőit a Csongrád Népe szerkesztőbizottságából.

Ezek a lépések még nem okoztak komoly zavart a csongrádi KGP-szervezetben. 1945 nyarán igen élénk pártélet folyt, létrehozták a polgári tagozatot, a nőcsoportot, a földműves csoportot és tervezték az ifjúsági csoport megalakítását. Támogatást kaptak az országos pártközponttól is. Augusztus 15-én a KGP csongrádi gyűlésén Nagy Ferenc, a Kisgazdapárt országos elnöke teljes tekintélyével Sághy mellé állt, mikor beszédében elítélte a „becsületes emberek” ellen folyó politikai hajszát.

A baloldal helyi képviselőit azonban nem győzte meg Nagy Ferenc fellépése, és augusztus végétől egyre erősödtek a kisgazdapárti vezetők elleni támadások. Először Sághy Jánost kizárták a nemzeti bizottságból, majd külön bizottságot alakítottak korábbi tevékenységének kivizsgálására. Az ellene felmerült vádak között szerepelt, hogy 1919 végén jelen volt a rendőrségen több kommunista súlyos bántalmazásánál, továbbá később a Magyar Élet Pártjának helyi vezetőségi tagja volt. Bár a tanú- vallomások ellentmondóak voltak, és Sághy végig tagadta a vádakat, a bizottság bűnösnek találta, s kérte a polgármestert, hogy az ügyet terjessze fel az Ideiglenes Nemzetgyűlés Mentelmi Bizottságához. Ugyanezen vizsgálat érintette a KGP másik két helyi vezetőjét is.

10 Lásd erre: Balázs György : A nemzeti bizottság és a forradalmi népi szervek megalakulása és működése Szentesen 1944. október 8-tól 1949. február 1-ig. Egyetemi doktori dolgozat, Szentes, 1972. Kézirat.

11 Lásd erre: Gát László—Sebestyén István : Csongrád város felszabadulása és a népi demokratikus kibontakozás. = Csongrádi Mozaikok, 1976/1. Kiadja a Csongrád városi Tanács Művelődésügyi Osztálya. (A továbbiakban Gát—Sebestyén.) 24—28. o.

69