Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig

1945. F.M. számú rendeletével Hódmezővásárhely területére engedélyezett, április 8-án letette az esküt az Ideiglenes Nemzeti Kormányra.190 Ekkor a bizottság héttagú, hiányzik Török Antal és Arany Bálint. Néhány nap múlva esküt tett a másik bizottság is: a Földigénylő Bizottság. Ennek jegyzőkönyve április 12-én a Horthy Miklós u. 8. sz. alatti helyiségben készült. Jelen voltak: Kószó Imre, Kiss János, Fáry József, Gregus Pál és Tóth János, továbbá Láda János, Baranyi Máté, Körösi Imre és Gaál István bizottsági tagok. A bizottság elnökévé Kószó Imrét választotta. Kószó Imre mint elnök esküt tett, majd kikérte az esküt a bizottság tagjaitól. Ezután öttagú választmányt választottak: Kószó Imrét, Kiss Jánost, Fáry Józsefet, Keresztes Tamást és Tóth Jánost. Aláírta a jegyzőkönyvet: Kószó Imre elnök, Fari József, Gregus Pál, Kiss János és Tóth János bizottsági tag. Míg a Földigénylő Bizottság a Horthy Miklós u. 8. sz. alatt működött, a Földigénylő Tanács a városháza 15. számú szobájában. A Földigénylő Tanács összeírta a számbavehető birtokokat (234) és nyomban döntött.

Néhány példa: Sütő Péter és neje Bálint Amália szegedi lakosok 27 kh Répásháti dűlőben levő földjének 5 kh-on felüli részét a Tanács igénybe vette, mert nevezettek élethivatása nem a földművelés és a vétel 1942-ben történt. Nagy Gáborné, Hegedűs Júlia Bajza u. 46. sz. alatti lakos 10 kh földjének 5 holdat meghaladó részét a Tanács igénybe vette, mert a nevezettnek a földművelés nem élethivatása és az ingatlant 1941. évben vette, Dr. Kokovay János Károlyi u. 9. sz. alatti lakos 119/ kh földjét a Tanács úri birtoknak minősítette, az egészet igénybe venni javasolta azzal hogy helyette 100 kát. holdat az ország más részében kapjon. Nagy Kardos József Tanya 2737 sz. alatti lakos 135 kh földjét a Tanács parasztbirtoknak minősíti és a tulajdonos birtokában hagyni javasolja. Dr. vitéz Endrey Antal és neje Mihály Mária 184/ kát. hold földjét a tanács a népellenes magatartása miatt a 4. paragrafusra hivatkozással élő és holt felszereléssel együtt elkobozni javasolja, mert dr. Endrey Antal felsőházi tag volt és a Tanács ebből következteti a népellenes magatartást.,, Megállapítandó volna az Országos Tanács által, hogy dr. Endrey Antal nyilaspárti programmal volt-e tagja a felsőháznak, tagja volt-e a Nemzeti Szövetségnek, vagy más alakulatnak.”191

Néhány nap múlva úgy alakult az ügymenet, hogy a „Hódmezővásárhelyi Községi Földigénylő Bizottság” javaslatot tesz, a Tárgyaló Tanács pedig határoz. Erre példa: április 19-én a Földigénylő Bizottság javasolta Nagy Pál nyilas vezető mártélyi birtokának elkobzását, a Tárgyaló Tanács határozatban kimondta azt. A Független Kisgazdapárt kifogásolta a Tanács működését: „az úri birtokká minősítés miatt is, mert megállapításunk szerint több esetben ősi gazdálkodók ma is gazdálkodással foglalkozó leszármazottjai tulajdonát képező birtokait úri birtoknak minősítette és azt kisajátításra ítélte. Ezzel szemben olyan határozat is van, amely tulajdonos nem gazdálkodó, sőt az édesapja sem volt az, az pedig parasztbirtoknak van minősítve”.193

A két bizottság közt rövidesen kenyértörésre került a sor. Április 20-án Kószó Imre, mint a Földmunkás szakcsoport elnöke a Nemzeti Bizottsághoz fordult. Kifogásolta a „Földbirtokrendező Tanács” jelenlegi összetételét. A 600/1945. M.E. sz. rendelet 48.§-a 5. bekezdés előírja, hogy a Megyei Földbirtokrendező Tanács összetétele a következő legyen: 1 bíró, 1 mérnök, 1 gazdasági szakértő, 2 tagot a Nemzeti Bizottság, 2 tagot a Földmunkás szakcsoport küldjön be. Jelenleg a Vásárhelyen működő bizottságban a Földmunkás Szakcsoport részéről csak egy taggal van képl“° CsmL Hf 240/1945. főisp.

1.1 Uo. Földigénylő Bizottság iratai XVII. fcs. 506. fond 1/1945 jkv.

1.1 Uo. Földigénylő Bizottság iratai 120/1945. NB. ápr. 21.

55