Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig

birtoknak gyökeres felszámolása és a földnek a parasztság birtokába juttatása történelmi szüksége ma a magyar népnek, amely nélkül nincs felemelkedés, nincs gyökeres demokrácia és nincs fejlődőképes nemzeti talpraállás.”176

A földosztás szükségességében kezdettől egyetértenek a demokratikus pártok. A már említett decemberi tüntetést januárban újabb tüntetések követték Vásárhelyen.177

Az Idegleines Nemzeti Kormány sietett bejelenteni, hogy haladéktalanul földJ reformot akar végrehajtani. Vásárhelyen január 14-én nagygyűlésen ismertették a Nemzeti Parasztpárt földreform javaslatát. Az MKP is helyeselte az NPP javaslatát, újabb tervet nem nyújtott be, csak némi módosítást javallt. Január 28-án az MNFF- ben tömörült pártok a földkérdésről a következő helyeken tartottak gyűléseket: a Kaszinóban, a Malom utcai iskolában, a Damjanich utcai olvasókörben, a Sárkány utcai olvasókörben, a Szabadság (Klauzál u.) olvasókörben, a Mátyás és a Viszhang utcai olvasókörökben.

Általános hangulat, hogy a kormány magasra szabta a birtokhatárt. Jóllehet az MKP álláspontja ekkor világosan ez volt: „A földreform célja a feudális reakció megsemmisítése, nem pedig a jómódú parasztságé”.178 Küldöttség is ment Debrecenbe ez ügyben. A sajtó arról ír, hogy „igénybe akarják venni már öt holdon felül mindazokat a birtokokat, amelyeknek tulajdonosa nem földműves és a földet nyerészkedésre vagy tőkefejlesztésre vásárolta.”179 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M.E. sz. rendeletét március 18-án tette közzé a Magyar Közlönyben. A helyi sajtó március 23-án jelzi először, hogy most jött el az ideje a földreformnak. Ezen a napon jelölte ki Karácsonyi főispán Csongrád vármegye Földbirtokrendező Tanácsának tagjait. Ez a tanács a vármegye székhelyén volt hivatott működni. Bíróul dr. Őze Imre ügyvédet, mérnöki tagnak Cseuz Bélát, gazdasági szakértőnek Pásztor Sándor okleveles gazdát ajánlotta. Kérte a Földművelésügyi Minisztertől a kinevezésüket. „Végül tisz telettel kérem, hogy szíveskedjék hozzájárulni ahhoz, hogy a megyében két tárgyalótanácsot létesítsek, Szeged és Hódmezővásárhely székhellyel.”180 A miniszter jóváhagyása megtörtént. Az első karót Pusztaszeren Karácsonyi Ferenc főispán verte le Nagy Imre helyett márcus 29-én.181 A helyi pártsajtó türelmetlenül sürgeti ugyanakkor, hogy Vásárhelyen a Földigénylő Bizottság „megalakult, de egyelőre nem csinál semmit, mert bizonyos körök igyekeznek húzni-halasztani a dolgot”.

„A Földigénylő Bizottságnak tudnia kell, hogy az ő joguk és kötelességük annak megítélése, ki segítette elő a német fasizmus politikai, katonai és gazdasági érdekeit. Ennek a megállapítását nem kell sem a népbíróságtól, de még csak az igazolóbizottságoktól sem várni.”182 Azzal, hogy annak megítélését, kinek a birtokát kell elkobozni, a Földigénylő Bizottságra ruházták, óriási hatalmat adtak neki. Maga az alaprendelet a háborús bűnösök, nyilasvezérek, hadigazdagok földjére gondolt. A parasztbirtok felső határa 200 hold, az az úri birtoké 100. De, hogy ki tekinthető úri birtokosnak azt a bizottság dönti el.

A Magyar Kommunista Párt irányelveket bocsátott ki, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan embereket kell a földigénylő bizottságba beválasztani, akiket á falu népe mint harcos embereket ismer. Március 28-án közölte a polgármester, hogy

1.6 Uo. 1944. dec. 3. sz.

1.7 Délmagyarország, 1945. jan. 11. sz.

178 Vásárhely Népe, 1945. jan. 27. sz.

179 Uo. 1945. márc. 11. sz.

180 CsmL Hf 183/1945. főisp.

isi Nagy Imre földművelésügyi miniszter ugyanis autódefektet kapott. A hatalmas tömeg előtt az ünnepi beszédet Karácsonyi mondta el, s így az első „nemzetiszínű karót” is ő verte le. Nagy Imre csak az ünnepi ebédre érkezett meg. L. Vásárhely Népe, 1945. ápr. 1-i. sz.

182 Vásárhely Népe, 1945. március 29. sz. „A földbirtok elkobzása” c.

53