Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig

vezetőség irányította. Előbb Borsi János kapta pártfeladatául a nagymultú szakszervezeti tevékenység újjászervezését, majd Diószegi Ferencre bízta a pártszervezet (november 3-án). A Vásárhely Népe már legelső számában hírt adott a „szakszervezetek működésének megkezdéséről”. Felhívta a szakszervezetek legutolsó vezetőit, hogy hívjanak össze vezetőségi üléseket, nyissák meg helyiségeiket, induljon meg a munka. Az olvasóköröket is a felvilágosító munkába akarták kapcsolni.

Elsőként a kereskedők „szakmai szakszervezete” jelentkezett azzal az igénnyel, hogy beszerzési csoportot szükséges létrehozni. Egy hét sem telt el, s a Magyar Földmunkások Országos Szövetségének hódmezővásárhelyi szakcsoportja bejelentette, hogy folytatja működését a Beretzk-féle palotában. Az összes szakmák találkozó- helyéül a volt Levente Otthont jelölték ki (ma: Állami Zeneiskola épülete). Amelyik szakmának megalakult vezetősége nem volt, az háromtagú szervezőbizottságot alakított. November elején az itthon maradt közalkalmazottak is „szabad szakszervezet” alakításáról tárgyaltak. A szabómunkások szakszervezetének vezetősége a Beretzk házba (akkor: Ándrássy u. 22., ma: Lenin u. 32. sz.) várta a jelentkezőket. Említettük a Földmunkásokat, akik ugyanott szervezkedtek. „Földmunkás elvtársak!” kezdetű felhívásukból: „Az orosz Vörös Hadsereg jóvoltából megadatott nekünk az a szerencse, hogy megalakíthatjuk a szabad földmunkás szakszervezetet ”...” Negyedekesek‘ harmadosok, felestanyások és gazdasági cselédek, tehát jelentkezzetek beirathozás végett pártháznál, Ándrássy u, 22. Éljen a Komunita Párt és a a Szabad Szakszervezetek! „138

November 1-én az építőmunkások tartottak gyűlést a volt Levente Otthonban. Jelen voltak a téglagyári munkások is. A Kokrongyári munkások textil-munkás szakcsoport alakításáról a Fekete Sasban tartottak megbeszélést. Vezetőségválasztó gyűlésükre november 18-án került sor az Elit (ma: Terv) moziban. A közalkalmazottak a városháza közgyűlési termében tartották alakuló szakszervezeti értekezletüket. Decembertől hivatalos helyiségük a volt Úri Kaszinó (ma: Ifjúsági Ház). A magánalkalmazottak, tehát a malmok, bankok, kereskedelmi vállalatok és cégek, ipari vállalatok tisztviselői csak januárban jutottak el odáig, hogy „szakosztályt” alakítsanak. Székhelyük szintén a Beretzk palota. November közepén a férfi- és női szabók, szűcsök, kalaposok és masamód munkások szervezkedtek a volt Levente Otthonban. Ugyanott jelentek meg szervező gyűlésen a cipészek és a rokonszakmához tartozók. Néhány nap múlva nyilvántartásbavételük megtörtént. Ide tartozott az összes cipész, csizmadia, papucsos, tímár, kesztyűs, szíjjártó, nyerges, bőrdíszműves. A vasutasok szabad szakszervezete a Kistópart u. 25. alatt működött. Külön szakszervezetbe tömörültek a kereskedelmi alkalmazottak és munkások. Tőlük elkülönülten szervezkedtek a kereskedők a Kereskedelmi Testületben, amelynek székháza Ándrássy u. 33. Tagjainak létszáma: 4—500 fő. A férfi és hölgyfodrász segédek december 10-én tartották alakuló szakszervezeti gyűlésüket. Lehet, hogy nem volt minden rendben, mert január 29-re ismét „alakuló értekezletet” hirdettek a borbély és fodrász alkalmazottak. Ugyanegy nap ugyanegy órájában, december 19-én 10 órára hirdettek alakuló szakszervezeti gyűlést az asztalosoknak és a vele rokon-szakmabelieknek a Levente Otthonban, a „helybeli famunkások, asztalosok, bognárok, kaptafagyári munkások részére” a szakszervezeti székházban, az Ándrássy u. 22. szám alatt. Szakegyletet hoztak létre a molnárok is. A húsipari munkások, pékek és cukrász munkások november 23-án alakítottak szakszervezetet. Ugyanezen a napon a vas- és fémmunkások közt már a tagkönyveket osztották ki. A sütőiparosok az Iparegyletben tartottak megbeszélést Új dolognak tűnik a cigányzenészek szakszervezetbe 138

138 Uo. 1944. nov. 2. sz.

39