Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
Még ezen a napon hirdetmény jelent meg a vadászfegyverek és fényképezőgépek beszolgáltatásáról.97 A már említett Karády tanár úr naplójában megemlíti, hogy október 14-én szolgáltatta be rádióját. Másnap délután „alkonyat felé” mégis tudomására jutott, hogy a „magyar sereg már beszüntette ellenállását”, tehát mégis maradt rádió a lakosságnál. Október 16-án a polgármester felhívta a város összes tisztviselőjét és alkalmazottját, hogy „48 órán belől annyival is inkább jelentkezzenek nálam, mert ellenkező esetben állásukról lemondottaknak fogom tekinteni őket”.98 Ugyanekkor már gondot okoz a pénzhiány. A polgármester felhívással fordult a hátralékos adófizetőkhöz. Sőt arra kérte a lakosságot: aki csak teheti, „szíveskedjék a város részére kölcsönt folyósítani”.99 Október 17-től működött az adóhivatal. Dr. Kiss Pál Hódy Sándort kinevezte tiszti főügyésszé, községi és kihágási bíróvá. Október 18-án hirdetményt tett közzé a polgár- mester, hogy a gazdálkodóktól is meg lehet vásárolni a kenyérgabonát a közellátási hivataltól kapott engedélyre.100 Egy másik hirdetményen közölte a már 9-re szaporodott orvosok beosztását.101 Október 19-én kiadott rendeletében a köztisztasággal kapcsolatban intézkedett.102 Ugyanezen a napon szabályozta az egyes ügyosztályok hatáskörét, állított az élükre vezetőket. Az I. és II. ügyosztályt, vagyis a gazdasági és pénzügyi ügyosztályt összevonta, élére Ferenczi Imre városi írnokot helyezte. A gazdasági nyilvántartó teendőit az ügyosztály saját hatáskörben látta el. A hatáskör kérdésében egyébként a thj. város szervezeti szabályrendeletét továbbra is érvényben levőnek tartotta. A III. ügyosztály és a mérnöki hivatal élére M. Horváth Antal városi írnok került. A IV. ügyosztályt és a kihágási bíróságot dr. Hódy Sándor vezette. Az V. ügyosztályt, (amely a főjegyzői és munkaügyi feladatokat végezte), Lengyel Imre városi adótisztre bízta. A VI. vagyis a katonai ügyosztály szüneteltette működését. A VII. ügyosztálynak, az adóhivatalnak az élén Molnár Sándor adóhivatali számvevő állt. Adópénztárnok Földvári Kálmán adótiszt. Házipénztárnok Kenéz József pénztári ellenőr, házipénztári ellenőr Fekete László ny. adótiszt. A számvevőség vezetését Rucskai Ágoston számvevőségi tanácsosra bízta. Főlevéltárnok Tóth Kovács István városi díjnok lett. Megerősítette a polgármester állásában a polgárőrség parancsnokát, Karácsonyi Ferencet, és helyettesét, Zombori Istvánt. A VIII. ügyosztály élére állította Katona Ferenc tb. tanácsnokot, akiről megjegyezte: „helyettesem is”. Hatáskörét bővítette a járványkórház és a szeretetház felügyeletével. A mérőhivatal élén Kádár Imre műszaki tiszti állott. A fogyasztás adóhivatal vezetője Horváth Lajos városi szemlész. A városi árvaszék vezetője dr. Medveczky Imre. Az anyakönyvi hivatal vezetője Benyhe Sándor irodatiszt. A közigazgatási iktató Moldvai Hona díjnoknő. A tankötelesek törzskönyvi nyilvántartója Gajdán Jusztina díjnoknő. A közigazgatási kiadó Farkas Ilona írnok. A közigazgatási őrmester Vajnai Lajos közigazgatási szolga. Az elnöki ügyosztályhoz beosztotta Szél Ernő városi végrehajtót, Hegyi Rózát, Kenézné Gazdagh Juditot. Itt volt „szolga”, azaz hivatalsegéd Szűcs Márton. A vásárhelykutasi kirendeltség vezetője dr. Szabó Béla aljegyző, a pusztaközponié dr. Halmi Gyula fogalmazó. A közellátási hivatali és a termény-nyilvántartó vezetője Tolnai János adópénztárnok. A tiszti-főorvos hivatalnál tevékenykedik Varga János díjnok, az óvónők (sic!) és Csatáry Endre ” Uo. 2194/1944. ein. 93 Uo. 2169/1944. ein. 93 Uo. II 18475/1944. plgm. sz. 190 Uo. 2210/1944. ein. 101 Uo. 2202/1944. ein. 103 Uo. 18467/1944. polgm. 29
