Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
tanár. A gazdasági felügyelőséget Nagy Dezső segédfelügyelő vezette. Az Erzsébet közkórházról már a hivatali elődje (Katona Ferenc) intézkedett. A városi téglagyárat a polgármester Bicskey János üzemvezetőre bízta. A lakáshivatal ügyeit Varga Antal adóvégrehajtó végezte.103 Szemmel látható, hogy az új polgármester nemcsak a polgári jelleget akarja általában megtartani, de a szakszerűség megőrzésére is törekszik. Október 21-én felhívást tett közzé, hogy „akiknek televíziós készülék (sic!), távcső, motorbicikli, autó (bármilyen állapotban is) van a birtokában, továbbá azokat, akiknek birtokában fényképezőgépek vannak, hogy a fenti tárgyakat 48 óra alatt a városi rendőrségnél szolgáltassák be”.1?4 Amint láttuk, az új polgármester legfontosabb teendőjének a rend és közbiztonság helyreállítását tekintette. Igyekezett megoldani a közellátás gondjait. A szovjet városparancsnokság ösztönzésére megindította a nagyobb ipari üzemeket, malmokat. Alapvető érdek volt a villanytelep működése, amely a szénhiány miatt nem kis gondot okozott. A szomszéd városokétól eltérő Vásárhelynek ezekben a napokban formálisan egyszemélyes vezetése, még akkor is, ha „szoros egyetértésben” intézkedik a szovjet városparancsnoksággal és a baloldali pártok vezető embereivel. Makón már szeptember 27-én öttagú polgári városparancsnokság tevékenykedett. Amikor Könyves- Kolonits Józsefet a szovjet katonai parancsnokság kinevezte polgári városparancsnokká, ő még aznap — (a baloldali vezetőkkel tartott megbeszélés eredményeképpen) — maga mellé vett négy elvtársat, ettől kezdve „öttagú városparancsnokság” irányította Makó életét.105 Szentesről is azt írja Takács Edit, hogy „a városi hivatalok megszervezésével egyidőben a városi képviselőtestület és városi tanács hatáskörével megegyező hatáskörrel Négyesi polgármester ideiglenes városi tanácsot szervezett. A tanács elnöke maga a polgármester lett, tagjai az egyes hivatalok vezetői, valamint a Kommunista Párt, Kereskedőegylet, Ipartestület, Kisgazdaszövetség, Gazdasági Egyesület Értelmiség, Gazdák szövetsége és az egyházak küldöttei. Az ideiglenes városi tanácsban a város lakosságának valamennyi rétege képviselve lett és összetételénél fogva kétségtelenül demokratikusabb volt az a tanács, mint a korábbi hatalmi szervek”.106 Vásárhelyen csak október 23-án jött létre a hattagú várostanács. Gyakorlatilag első naptól kezdve a demokratikus pártok vezetőinek meghallgatása után döntött a polgármester. A várostanács létrehozásával hivatalos rangra emelte a nemzeti összefogás politikáját. III. III. PÁRTOK ALAKULÁSA, ÚJJÁALAKULÁSA Pákozdy kéziratában találtunk egy jellemző passzust: „Az alezredes közölte, hogy ő lesz a városparancsnok és a város politikai vezetőivel szeretne találkozni, minél előbb. Megmondtuk, hogy összevissza egyetlenegy párt, a szoc. dem. párt vezetőiről tudunk, tudtunkkal csak azok maradtak itt. A kormánypárt, a középpártok és a szélsőjobb is, persze elmenekült. 103 Uo. 2200/1944. ein. 104 Uo. 2223/1944. ein. 105 Tamasi Mihály: Makó felszabadulása. In Makó az első felszabadult magyar város. (Szerkesztette Tamasi Mihály) Makó, 1969. 247. p. 106 Takács Edit: Szentes közigazgatásának alakulása 1944. október 8—1945. június. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1919—1945. (Szerkesztette Farkas József) Szeged, 1977. 183. p. 30
