Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Kovács László: Csongrád megye 1944–1948 közötti időszakáról szóló szakirodalom vázlatos áttekintése
és a parasztság II. világháború alatti helyzetét és küzdelmeit mutatta be. Ugyancsak ő kezdte el az MKP szegedi szervezete megalakulásának és kiépülésének kutatását, melyet aztán Dégi István folytatott megyei szinten Az MKP helyi szervezeteinek megszervezése Csongrád megyében 1944—46 között c. tanulmányában. Egyik fő vonulata a további kutatásoknak az MKP tevékenységének részletesebb feltárása. Szilágyi Júlia és Tóth Ferencné munkái tartoznak ide a párt propaganda- munkájának és értelmiségi politikájának bemutatásával. Tulajdonképpen ide sorolható Fábián György doktori disszertációja is a két munkáspárt együttműködésének fejlődéséről. Ugyanakkor ő a kommunisták tevékenységét egy szélesebb összefüggésben, a munkásegység megvalósításáért folytatott küzdelem szemszögéből vizsgálja. Dolgozatának másik fő erénye, hogy e téma feldolgozásához elemeznie kellett az SzDP helyi szervezetének megalakulását és tevékenységét is, amely addig feltáratlan volt. A másik fő vonulatot talán úgy lehetne összefoglalni, hogy az nem csak a baloldali erők tevékenységét vizsgálja, hanem a különböző politikai irányzatok küzdelmeit kívánja bemutatni. Legjobb példája ennek Kanyó Ferenc doktori dolgozata, melynek témája: Népfrontpolitika és koalíciós ellentétek Szegeden és Csongrád megyében 1944—1945 nyaráig. Ide tartozik még Dégi István és Szilágyi Júlia két tanulmánya az 1947-es választások szegedi és megyei eredményeinek elemzéséről. Érdekes, hogy az 1945-ös választásról nincs ilyen mélységű feldolgozás, míg az 1947-esről két doktori disszertáció is született. Külön fel kell hívnunk a figyelmet két olyan tanulmányra, amely egy-egy társadalmi réteg helyét és szerepét vizsgálja a népi demokratikus átalakulásban. Adám Anna doktori disszertációja a kézműipar és a kisiparosság, Tamasi Mihály kandidátusi dolgozata az árutermelő parasztság sajátos érdekei szemszögéből elemzi a koalíciós időszak eseményeit.13 Az ilyenfajta megközelítés lehetőséget ad a gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok komplex elemzésére. Végül vizsgáljuk meg, hogy milyen átfogó, szintetizáló történeti munkák jelentek meg eddig megyénk felszabadulás utáni éveinek eseményeiről. Elsőként a Makó, az első felszabadult magyar város c. tanulmánygyűjtemény három kötetét említhetjük. Ezeket olvasva az őszirózsás forradalomtól 1962-ig követhetjük végig a város történetét. Szeged felszabadulás utáni két évtizedének gazdasági és társadalmi változásait vizsgálja Fehér István már említett könyve, de politika- történeti témájú áttekintés még nem született erről a korszakról. Kanyó Ferenc 1971-ben írott, korábban említett doktori dolgozatában megyei szintű összegzésre vállalkozott. Csakhogy a disszertáció megírásakor ehhez nem voltak meg lényeges alapfeltételek, egyszerűen szólva, nemigen volt mit szintetizálni. A szociáldemokrata mozgalom tevékenysége feltáratlan volt, a Kisgazdapárté és a Nemzeti Parasztpárté szintén, nem is szólva az ellenzékről. MKP-történet sincs, csak egyes részletkérdések tisztázottak. A szerzőnek mindezt egyedül kellett volna megoldania ahhoz, hogy célját elérje. Hatalmas munkával el is kezdte a rendkívül sokrétű kutatást, óriási forrásanyagot dolgozott fel, megírt ezek alapján 200 oldalt több mint 500 hivatkozással de csak 1945 nyaráig jutott. Érthető módon abba is hagyta, és szűkíteni kezdte kutatási területét. Mindez több mint egy évtizede 13 Ádám Anna: A kézműipar helye és szerepe Szeged újjáépítéséért folytatott harcában (1944— 1948). Bölcsészdoktori értekezés. Szeged, 1981. Kézirat. Tamasi Mihály: A kisárutermelő parasztság a népi demokratikus átalakulásban 1945—1948. Kandidátusi értekezés. Szeged, 1978. Tamasi Mihály tanulmánya ugyan országos igényű feldolgozás, de a dél-alföldi régió parasztságának sajátos vonásait is részletesen elemzi. (A bibliográfiában nem szerepel.) 251
